Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A munka magánjogi szabályai [könyvismertetés]

123 hozott 1942 júliusi áxkormánybiztosi rendeletet ismerteti és kitér azoknak a jogkövetkezményeknek a boncolására is, amely az árhatóság által engedélyezett árak áthágása következtében állanak elő. Dr. Schlosser: )fPreisstop im Grundstückverkehr" című tanulmányában (534. o.) az árrögzítő rendelkerzéseknek az ingatlanátruházási szerződésekre gyakorolt hatásait kutatja. Érdekes, hogy az új rendelkezések értelmében az árrendelkezések megsértése nem vonja maga után a szerződés semmisségét. A vevő az árkatóságnak bejelentett áron felül fizetett összeget visszakövetelheti, a szerződés azonban az árhatóságilag elfogadott ár mellett hatályban marad. A biztosítási jog köréből figyelemre méltó Dr. Hans Goetjés „Vereicherungsprüfer und — treuhander" c. tanulmánya (520. o.), amely a biztosítási könyvvizsgálók és biztosítási bizalmi férfiak feladatkörének keresztmetszetét adja. Érdekes továbbá Amtsgerichtsrat Dr. Gerhard Frels ,J)er Versicherungsjiirist" című értekezése (595. o.), amely a „biztosítási jogász'' fogalmát alkotja meg és részletezi azt a fontos feladatkört, amelyet a biztosításügy érdekében betölteni hivatott. A biztosító társaságok munkájukban ugyanis nem nélkülözhetik a jogi képzettséggel bíró tisztviselők közreműködését, mert éppen a biztosítási szerződéskötések a komplikált jogkérdések forrásai. Az értékpapírjog területén új fejlődési fokot jelent az a felfogás, amely az „értékpapírt" (Wertpapier) a címletnélküli és így lényegében véve könyvadósságként jelentkező „értékköveteléssel" (Wertrecht) helyettesíti. A gondolat gyakorlati megvalósulását elősegítette az a körülmény, hogy újabban a birodalmi kölcsönöket nem kölcsönkötvények, hanem könyvadósság formájában bocsátják ki. A „címletnélküli" értékpapír — vagyis az „értékkövetelések" forgalmának kérdésével foglalkozik Staatsfinanzrat Dr. Wilhelm Dieben „Die neue Praxis des stückellosen Verkehrs in Reichsanleihen" cím alatt (547. o.). A devizajog területén újabban alapvető változtatásokkal, újításokkal nem igen találkozunk. Amennyire néhány évvel ezelőtt a devizajog forrásban levő és minden nap újat hozó jogterület volt, ma már kiforrott joganyagnak tekinthető. Újabban legfeljebb csak a központi kiiring problémája vert fel hol nagyobb, hol kisebb hullámokat. Valamely jogterületen beállott többé-kevésbbé nyugalmi helyzet az elmúlt események rendszeres áttekintését teszi lehetővé és ebből a szempontból érdekes adalékokat nyújt az utolsó tíz év német devizajogi fejlődésére vonatkozólag Dr. Franz Riepl: ,JZehn Jahre Devisenbewirtschaftung" c. tanulmánya (679. o.). A folyóirat jogi szempontú cikkei közül megemlítjük végül még Dr. Kari Schmidt, az Ukrán Központi Gazdasági Bank igazgatójának „Bankenaufbau im Reichskommissariat Ukraine" c. értekezését (673. o.), amely az ukrán bankszervezet felépítéséről és működéséről ad érdekes keresztmetszetet. (Cy)