Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - Néhány szó a Kúria indokolási kötelességéről

93 Az OTI illetékes kerületi pénztára (kirendeltsége) az elismert járulékheteket nyilvántartásba veszi és az elismerésről az érdekeltet ügyviteli intézkedéssel értesíti. A biztosított, illetve az elhunyt biztosított házastársa és gyermeke az ügyviteli intézkedés ellen — a kézbesítést követő naptól számított 8 nap alatt — az OTI illetékes kerületi pénztárának választmányához felszólamlássál élhet. A választmánynak a felszólamlás tárgyában hozott határozata ellen pedig — a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt — a választmány székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási ügyekben hatáskörrel bíró kir. járásbírósághoz lehet fellebbezni. A kir. járásbíróság határozata végérvényes. A rendelet módot nyújt arra is, hogy a társadalombiztosítási szervek — rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben — miniszteri jóváhagyás alapján a román társadalombiztosításban szerzett oly járulékheteket is elismerjenek, amelyeket a bejelentő csak valószínűsített, anélkül, hogy azok okmányszerűen igazolást nyertek volna. Dr. Haydu Imre Néhány szó a Kúria indokolási kötelességéről A sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-e. 203. §-a kimondotta, hogy a felülvizsgálati bíróság a felek által panaszolt törvénysértés felöl nyilatkozni köteles. Ezt, a szabályt a Pp. is fenntartotta és ehhez képest a Pp. 542. §-a elrendelte, hogy a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt, határozatainak indokaiban nyilatkozni köteles. A Pp. miniszteri indokolása szerint „ezt úgy a felek megnyugtatása, mint a bíróság hivatása is megkívánja". „Ha a fél jogi érvelése nyilván alaptalan — folytatja a Pp. miniszteri indokolása — megcáfolása nem fog számbavehető nehézséget okozni, ha pedig a kérdés valóban kétséges, akkor annyival inkább szükséges, hogy a felülvizsgálati bíróság behatóan foglalkozzék vele." Amíg ez a rendelkezés hatályában fennállott, a m. kir. Kúria mindvégig elegeit is tett nyilatkozási kötelességének és ítéleteit tüzetesen megindokolta. A Te. meghozatala óta ez a helyzet lényegesen megváltozott. A Te. indokolása szerint a felülvizsgálati bíróság indokolási kötelezettsége sok esetben felesleges munkával terhelte meg a felülvizsgálati bíróságokat, mert a felek kérelmeik indokolásánál sok esetben lényegtelen körülményeket is felhoztak. A törvénykezés egyszerűsítése érdekében ez okból az igazságügyminiszter úgy találta, hogy a felülvizsgálati bíróságra nyugodtan rá lehet bízni azt a feladatot, hogy a jogszabályok tekintetében felmerült kétséget el fogja oszlatni és az eltérő magyarázatok esetében a helyes irányt meg fogja szabni. Ezen indokok ismeretében a Te. 42. §-a a Pp. 542. §-át hatályon kívül helyezte és annak helyébe csak arra kötelezte a felülvizsgálati bíróságot, hogy a felülvizsgálati, illetve a csatlakozási kérelem indokai