Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

612 JOGGYAKORLAT Általános gazdasági joggyakorlat Közkereseti társaság. — (168.) A közkereseti társaságnak a K. T. 64. §-ában megállapított fogalmából és a K. T. 87. $-ának abból a ren­delkezéséből, hogy be nem jegyzett közkereseti társaságnál a társasági viszony joghatálya harmadik személyek irányába-n a társasági üzlet tényleges megkezdésével veszi kezdetét, az következik, hogy aki bele­egyezik abba, vagy legalább is tűri azt, hogy kifelé valamely be nem jegyzett, de tényleg működő közkereseti társaság tagja gyanánt szerepeljen, azt harmadik személyek irányában a közkereseti társaság tagjának kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a társaságban mi a munkaköre és hogy a társak belső viszonyában mi a jogi helyzete. (IV. 3210/1942.) Közkereseti társaság és csendestárs. — (169.) T. E. az alperes közkere­seti társaságnak csendestársa. Az 1930 :V. t.-c. 116. és 118. §-ának egybe­vetett helyes értelme szerint, a csendestársak a nyereségben, vagy veszte­ségben való részesedésén, valamint az ebből folyó mérlegellenőrzési jogán kívül a vállalatban egyéb jogok nem illetik. Ehhezképest T. E. csendestársi jogállása a közkereseti társaság tagjainak egymásközti és a tagoknak a tár­sasággal szemben való jogviszonyát nem érinti. Nem volt ennélfogva jogi akadálya annak, hogy a közkereseti társaság tagjai a K. T. 86. §-ának 1. bekezdése értelmében közös megegyezéssel a társasági szerződésnek részükre biztosított kamatokra és nyereség jutalékra vonatkozó rendelkezé­sétől eltérően, a társaság pénztárából az esetleges nyereségre való tekintet nélkül, tőkeszámlájuk terhére rendszeresen meghatározott összegeket vegye­nek fel és ezzel vagyoni betétjüket csökkentsék. Az ekként a közkereseti társaság irányában sem jogtalan kivétek visszatérítését a közkereseti tár­saság a felperestől (aki a közkereseti társaság tagja) az esetben sem köve­telheti, ha a kivétek folytán a társaság üzleti eredménye veszteséget mutatna fel, mert a tagok a K. T. 85. §-a értelmében az összes tagok közös meg­egyezésével csökkentett betétnek kiegészítésére, a társaság tartama alatt a veszteség pótlására nem kötelesek. Az a kérdés viszont, hogy a felperes kivétei a csendestársra mennyiben sérelmesek: a közkereseti társaság tagja által a társaság ellen indított ebben a perben el nem bírálható, mert az a csendestársnak a társasággal szemben fennálló jogviszonyára tartozik. (C. IV. 2980/1942.) Kartell. — (170.) A fellebbezési bíróság azon az alapon minősítette az okiratban foglalt megegyezést, az 1931: XX. t.-c. 1. §-a alá cső megálla­podásnak, mert a felek annak rendelkezései értelmében a szakmájuk körébe eső áruk beszerzésénél és eladásánál az árak és a forgalom tekintetében egymás között a gazdasági versenyt kikapcsolták s ezzel a gazdasági versenyt korlátozó és szabályozó kölcsönös kötelezettséget megalapították. E döntés azonban jogszabályt sért. Az 1931 : XX. te 1. §-a szerint ugyanis kartellt és más hasonló célú jogviszonyt olyan meg­állapodás létesít, amely árura vonatkozólag a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó, vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget állapít meg. A felek közötti megállapodásban azonban ily jogviszony ismérvei nincsenek. A meg-

Next

/
Thumbnails
Contents