Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 10. szám - Háborús adózási kérdések

611 legdrákóibb eszközökkel — újabban a teljes vagyonelkobzás kilátásba helyezésével igyekszik megakadályozni. Kérdés már most, hogy az adópolitika hogyan alkalmazkodik a mai idők gazdasági rendjéhez. Miután a szó szoros értelmében vett legális hadinyereségről a fentiek szerint szó nem lehet, nem is kerülhet sor annak megadóztatására. Ami hadinyereségként egyeseknél jelentkezik, az a törvények és rendeletek kijátszásával elért többletjövedelem, mint erkölcstelen ügyletből származó haszon a rendes adóztatás tárgyát nem képezheti, mert az állam erkölcstelen ügyleteket nem ismerhet el azzal, hogy azokat a normális polgári jövedelmeket megillető adóztatás keretébe vonja. Ezeknél tehát a vagyonelkobzás az egyetlen mód arra, hogy a büntető jellegű szankciók alkalmazása mellett a kincstár is megtalálja az erkölcstelen ügyletkötés tilalmazása ellenére is megbélyegezve és megtorolva azt az anyagi hasznot, melyet leghelyesebben céladóként, az ínségesek segítésére, kislakások építésére, vagy más népgondozási célra fordíthat. Az ilyen eljárás a közönség általános tetszésével fog találkozni. Más a helyzet az olyan ügyletek adójánál, amelyek legálisan az árszabásokra vonatkozó törvényes rendelkezések betartása mellett köttettek. Miután ezeknél a haszonkulcs limitálva van, ezeken túlmenő hasznot a kir. Kincstár sem vélelmezhet s addig, amíg az ellenkező be nem bizonyosodott, magasabb haszonkulcs alkalmazása s az üzleti könyvek alapján mutatkozó nyereség mellőzésével az adóalapoknak becslés, összehasonlítás, arányosítás vagy más hasonló közhelyszerű indokolással való felemelése csak ott foghat helyet, ahol a visszaélésekre alapos gyanúokok forognak fenn. Az adóztatás erkölcsi rendjébe vetett hitet ingatná meg az, hogy akkor, amikor egy rendes kereskedő a haszonkulcs tekintetében történt előírásokat betartva folytatja üzleti tevékenységét, az árdrágítókkal és fekete piacon dolgozókkal essék egyforma elbírálás alá, s ki legyen téve annak a gyanúnak, hogy bevallásában szándékosan hallgatott el jövedelmeket s félnie kelljen attól, hogy ennek a gyanúnak esetleg büntetőjogi következményeit is viselni kell. dr. Krivoss Árpád