Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

574 HÍREK Külföldi gazdasági jogi Mrek: A német birodalmi hadsereg főparancsnoka szükségpénz (Behelfsgeld) kibocsátására vonatkozó rendeletet bocsátott ki, amelyet a Birodalmi Bank körlevele tett közzé. A szükségpénzt ugyancsak a birodalmi hitelpénztárak adják ki és a birodalmi hadsereg tagjai zsoldjuknak azt a részét, amely belföldi fizetőeszközökben nem folyósítható, az új szükségpénz címleteiben kapják meg. Az új szükségpénz csak a hadseregen belül használható fel, tehát a hadsereg által fenntartott üzemekben, kantinokban és hasonló intézményekben eszközlendő vásárlásokra, tábori postautalványokkal Németországba történő átutalásokra és takarékbetétszámlákra történő befizetésekre. Az ország lakosságával való forgalomban a felhasználás kifejezetten meg van tiltva. A szükségpénz címletei 1, 5, 10 és 50 pfennigre szólnak. A címleteket a hadsereg tagjai részére a feltüntetett névérték tízszeresével számolják el és a hadseregen belül az említett célokra történő felhasználás esetében a címleteket ugyancsak a névértékük tízszeres értékével fogadják el fizetésképpen. Abban az esetben, ha a szükségpénzt a hadseregen kívül, tehát tilos fizetésekre használnák fel, természetszerűleg csak a feltüntetett névérték lehetne irányadó, a vevő és az eladó ennélfogva a tiltott felhasználásnál 90%-os veszteséget szenvedne. A szükségpénznek Németországba való bevitele és onnan való kivitele a birodalmi hadsereg tagjaira vonatkozóan nem esik korlátozás alá. Németországban a szükségpénzt — kizárólag a német hadsereg tagjainak — a hadsereg pénztárai, a Birodalmi Bank intézetei és a határon levő váltópénztárak (a német pénzintézetek azonban nem) korlátlanul váltják át tízszeres névértékben német belföldi fizetőeszközökre. — Egyelőre az új szükségpénz a Bulgáriában tartózkodó német csapatoknál került kibocsátásra. A bulgár igazságügy minisztérium törvényjavaslatot készített, amely a kereskedelmi törvénynek a részvény társaságokra vonatkozó részét részben megváltoztatja, részben kiegészíti. Az irányított gazdálkodás célkitűzéseitől vezetett kormánypolitika a tervezettel mindenekelőtt a részvénytulajdon ano nymitásának és a részvénytőle elidegenítésének korlátozásáról kíván gondoskodni, úgy azonban, hogy a gazdasági életben a tevékenység szabad sága, amennyiben nem ütközik állami és közérdekbe, ne korlátoztassék. A javaslat a részvénytársaságok teljesen befizetett alaptőkéjének alsó határát másfél millió lévában állapítja meg, a betéti társaságokét pedig csak félmillió lévában. A részvénytársaságok pénzügyi helyzetének biztosítására a törvényjavaslat az alaptőkével egyenlő összegű törvényes tartalékalap létesítését is előírja. A javaslat egyéb rendelkezései védik a részvényesek, különösen pedig a kisebb részvényesek jogait s pontosan körülírják az igazgatóság és a felügyelőbizottság jogait és kötelességeit is. A finn kormány rendeletet bocsátott ki, amely elrendeli, hogy a mun kások és vállalkozók szabad megállapodásokban egyezzenek meg a nmnká soknak elegendő jövedelmet biztosító munkabérek tekintetében. Az említett szabad megállapodásokra vonatkozóan a rendelet meghatározott kereteket állapít meg. A munkabéreket ezentúl