Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

575 a létfenntartási költségek hivatalos indexéhez viszonyítják. Bázisnak az 1938. augusztustól 1939. júliusig terjedő időszak átlagos indexe szolgál (=100). A munkabéreket általában 160-as indexállomány figyelembevételé vei fogják meghatározni; ezen túlmenő munkabérkiigazítást csupán az eddig nagyon elmaradt munkabéreknél fognak engedélyezni. A jövőben a létfenntartási index 10 pontot kitevő emelkedése után a munkabéreket 4%kal kell felemelni. Az új rendezés nem vonatkozik a mezőgazdasági munkásokra, akikre vonatkozóan külön szabályozást terveznek. A horvát kormány új hitelügyi törvényt bocsátott ki. A törvény szerint betéti üzletággal Zágrábban csak a 20 millió kunánál, az 50.000 lakosnál nagyobb városokban a 10 milliónál, a 20.000-uél nagyobb városokban az 5 milliónál és a kisebb városokban és községekben a 2.5 millió kunánál nagyobb alaptőkével rendelkező pénzintézetek foglalkozhatnak. — A likviditásra vonatkozó előírás szerint az idegen pénzek 5%-a erejéig készpénztartalékot (készpénzt zsiróköveteléseket, postatakarékpénztári betéteket), ezenkívül pedig 25%-os másodfokú likviditási tartalékot kell tartani. Látra szóló betétek esetében a készpénztartaléknak és a másodfokú likviditási tartaléknak 5—5%-kal magasabbnak kell lennie, tehát 10%-ot, ill 30-%ot kell kitennie. A saját eszközök hatszorosát meghaladó összegű betéteket állami vagy államilag garantált értékpapírokba kell befektetni. A bankok egy-egy ügyfélnek legfeljebb saját eszközeik 20%-át (lombard hiteleknél és első helyen bekebelezett jelzáloghiteleknél 25%-át és állami garancia vagy aranyfedezet esetében 50%-át) kitevő hitelt nyújthatnak. A pénzintézetek felett gyakorolt állami ellenőrzés a bankok mindennemű üzleteire kiterjed. A hitelügyi törvény rendelkezéseinek be nem tartása esetén kormánybiztost neveznek ki a pénzintézet élére, súlyosabb esetekben pedig a kormány az intézet likvidálását is elrendelheti. Pénzintézeteknek általában tüos ingatlan adás-véteU ügyletekkel foglalkozni. Az üzemhez nem tartozó ingatlantulajdon értéke nem lehet magasabb, mint a saját töke 25%-a. Belföldi hírek, előadások: A Budapesti kir. ítélőtábla a közelmúltban hozott végzéseivel (P. VI. 8191/1942., P. VI. 8296/1942, P. VI. 8507/1942. és P. VI. 8827/1942.) kimondotta, hogy a 700/1942. M. E. sz. rendelet 4. $-a 1. bek. b. pontja alapján a részvénytulajdonos részvényeit akkor is köteles a P. K.nál letétbe helyezni, ha a kibocsátó részvénytársaság alaptőkéje pontosan 500.000 P-t tesz ki. A kir. Ítélőtáblának ezt a gyakorlatát immár állandónak lehet tekinteni egy korábbi végzésével (P. VI. 8002/1942.) szemben, amelyben kimondotta, hogy az 500.000 pengőt meg nem haladó alaptőkével bíró társaságok részvényeit a bejelentési kötelezettség még az esetben sem terheli, ha az egyes részvényes birtokában levő részvények névértéke az alaptőke 2%-át meg is haladja. A P. VI. 8827/1942. sz. végzés indokait joggyakorlatunk 152. sz. alatt közöljük. A Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályában október 16-án dr. He gediis József, kir. törvényszéki bíró „Általános elvek az újabb német magánjogban" címen előadást tartott. A Magyar Jogászegylet magánjogi és hiteljogi szakosztályának szeptem ber 25-én tartott közös ülésén dr. Cottely István ügyvéd „Az értékpapírjog az új olasz polgári törvénykönyvben" címen előadást tartott.