Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1942 / 1. szám - Csendes társasági szerződések a gyakorlatban
42 viszonyának közjogi jellegéhez még az volt szükséges, hogy megbizatésa hatósági teendők és általában közigazgatási feladatok ellátására irányulnak. Felperes, mint a városi törvényhatóság szabályrendeletével létesített városi vízvezeték és csatomaüzem igazgatója, a közegészségügyi vízhasználat körébe tartozó és így közcélú feladatokat végző intézmény tevékenységében vesz részt. Bárha az üzem vezetésével kapcsolatos közhatósági jogkör jelentékeny része az üzem keretébe beillesztve eljáró törvényhatósági bizottságot, tanácsot (az 1929 : XXX. t.-c. életbelépése után a polgármestert)» a számvevőséget és a városi adóhivatalt illette, ez a körülmény a felperes közreműködését közigazgatási jellegétől nem fosztotta meg, mert közigazgatási működést nemcsak a szorosan vett hatósági hatalmat (imperiumot) gyakorló tisztviselők végeznek, hanem közigazgatási természetű azok az esküt vagy fogadalmat tett alkalmazottaknak tevékenysége is, akik a hatósági eljárásban a szabályok értelmében előkészítőleg vagy segédkezve résztvesznek vagy a közület akaratát végrehajtják. A felperes szolgálatának közjogi jellegére nézve mérvadó tárgyi ismérvek fennforgásával szemben nem lehet jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a féláru vasúti jegyváltására jogosító igazolványt és a távbeszélő kedvezményes előfizetését az illetékes szervek a felperesnek nem engedélyezték. (C. II. 3995/1941.) Gazdatiszti illetmény csökkentése. — (6.) Ha a birtokos évek során át lehetővé teszi, hogy gazdaságának intézői az állandósult gyakorlatban és szokásban kialakult keretek között vegyék igénybe a jószágtartást és magtermesztést, ez a feleknek azt a hallgatólagos megegyezését foglalja magában, hogy az alkalmazottaknak egyéb illetményeik kiegészítéséül az érintett természetbeni juttatások erre a mértékére szolgálati igényük van. A gazdasági eredményekből és az alkalmazottak szorgalmától függetlenül és az összes gazdatisztek hosszabb szolgálatának minden évében állandóan adott ezt a javadalmazást nem lehet a munkatevékenység önkéntes, kötelezettségnélküli jutalmának minősíteni, mert az a rendszeres kiszolgáltatás következtében az illetményszerű juttatás tekintete alá esik. A jószágtartásnak a szokásosnál kisebb terjedelemre leszállítása és a kertgazdaságnak korlátok közé szorítása illetmény csökkentés és rögtöni kilépésre jogosító ok. (1900: XXVII. t.-c. 17. § b) pont.) (C. II. 2644/1941.) Szerződés teljesítése, pengő értékállandósága. — (7.) Az alperes írásbeli szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes részére alapított vitézi telek élő és holt ingófelszerelés berendezésének költségeire fizetni kötelezett 100.000 pengőből 75.000 pengőt 1940 július 1. napjáig megfizet a felperesnek. A felek szerződése a pengőben meghatározott pénztartozás átértékelésének kikötését tartalmazza arra az esetre, ha a pengő értéke a fizetésig csökken. Felperes tehát a már kifizetett 75.000 P-nél nagyobb összeg fizetését a megállapodás értelmében csak a pengő értékcsökkenése esetében igényelheti. Felperes a kikötés világos ilyen értelmű tartalmát nem magyarázhatta másként a maga javára azon az alapon, hogy a kötelezettségvállalás a gazdasági felszerelés költségének fedezését célozta. Az örökhagyó apa, majd annak fizetési kötelezettségét részben átvállaló alperes ugyanis nem a gazdasági felszerelés valóságos értékének megfizetésére, hanem .ettől függetlenül meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezték magukat és a vitás kikötésben sincsen szó arról, hogy az alperes