Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez

540 Meg kell továbbá engedni a pénzbeli kártérítés adómentes tartalékolását, Végül talán a társulatiadénál annak több évre leendő megosztását is lehetővé kellene tenni. Csak vázlatosan kíséreltem meg a háborús károk legfontosabb kérdéseinek ismertetését. E tárgyban még nagyon sok kérdés van, amelyet nem is érintettem. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy e kérdés rendezésénél nem lehet merev jogi elvek alkalmazásával eljárni, s hogy úgy az államnak, mint az egyeseknek (természetes és jogi személyeknek) a legteljesebb összhangban kell a háború természetes velejárójaként jelentkező háborús károknak kérdését megoldani. Ternovszky György Néhány szó a mezőgazdasági munkaügyi bíráskodás kérdéséhez Az a fokozottabb társadalmi gondoskodás, amely napjainkban a társadalmi béke fenntartása érdekében a szegényebb osztályok ügyeivel szemben, nagyon helyesen, mindinkább megnyilatkozik, a mezőgazdasági munkás jog-kérdések megoldására is mind fokozottabban rátereli az állam figyelmét, így mezőgazdasági munkásjogszabályaink céljának is annak kell lennie, hogy a törvényhozás olyan megoldást találjon, amelyik egyrészről a köz érdekében nélkülözhetetlen és időre elvégzendő mezőgazdasági munkák pontos és a munkabérkérdések elintézésétől nem hátráltatott befejezését lehetővé teszi, másrészről azonban gondoskodjék arról, hogy a jogos munkásérdekek a mezőgazdaságban adott viszonyok között lehetőleg közmegelégedésre megóvassanak. Ebben az irányban nagy haladást jelent az 1933 :V. te. E törvényen kívül egész sor törvényes rendelkezésünk van, mely ebben a különösen nálunk, mint elsősorban mezőgazdasági jellegű országban, alapvető fontosságú tárgykörben jelentős haladást képvisel. Vannak azonban olyan kérdések, amelyeknek éppen fenti szempontú szabályozása kívánatos volna. Az 1898:11. tc. 76. §-a úgy rendelkezik, hogy: „a 100 P-t meghaladó kártérítés iránti ügyek, továbbá az ezen törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdések elbírálására a rendes bíróságok illetékesek". Mi történik már most akkor, ha az ilyen alakszerű szerződéssel szerződött munkások egyrésze — valamely ok miatt — a munka megkezdésénél nem jelenhetik meg, sem maga, sem pedig maga helyett másikat nem állíthat? A mezőgazdasági munka természete halasztást nem tűr, ha az aratásra beérett a gabona, az aratást nyomban meg kell kezdeni, mert a késedelem a szem kipergése miatt nemcsak a közvetlenül érdekelt magángazdaságnak, hanem a köznek is pótolhatatlan károkat okozhat. Ilyen esetben a munkaadó természetesen maga igyekszik a munkáscsoport létszámában beállott hiányokat új munkások felfogadásával pótolni. Még azon sem lehet csodálkozni, hogy ebben az eset-