Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - A háborús károk viselésének kérdését

539 oldhatónak látszik az idetartozó ügyletek rendkívül liquid volta és gyors lebonyolítása folytán. Szükségességét főleg az a körülmény indokolja, hogy sok áru zár alá van véve, s nem tudható, hogy ki viseli a veszélyt, a tulajdonos, vagy az állam? De ez is indokolttá teszi egyúttal azt, hogy az állam mint legfőbb érdekelt a kártérítési alap létesítéséhez hozzájáruljon. Nem ilyen könnyű a helyzet a jelzálogilag biztosított követeléseknél. Ezeknél a legalacsonyabb díjtétel is nagy összegeket jelent, a veszély pedig kiterjed a háború egész tartamára. Ezért a díjfizetés a hitelezőt nem terhelheti semmiképpen, hanem csakis az adóst. • A jelzáloggal vonatkozásban arra kell ügyelni, hogy a fedezet elpusztulása esetén a kárt a jelzálogos hitelező nem viselheti. A telekérték sok esetben már egymagában is megfelelő fedezetet nyújthat. Méltánytalannak látszik tehát a hitelező követelésének csökkentése, különösen akkor, ha az adós épületének elpusztulásáért kárpótlást kap. Legfeljebb az volna megengedhető, hogy a hitelező köteles adósának ilyen esetekben méltányos halasztást adni. Elég nehéz kérdés az is, hogy miként érvényesüljön a jelzálogos adósnak a jelzálogtörvény 32. és következő szakaszai alapján fennálló, s a zálogtárgy helyreállítására irányuló kötelezettsége. Űgy hiszem, hogy a hitelezőtől többet nem lehet kívánni, mint hogy méltányos halasztást adjon adósának. Meg kell még említenem a pénzintézeteknél elhelyezett letéteket is. Felelős-e a pénzintézet a nála elhelyezett letétekért, ha azok háborús cselekmények folytán megrongálódtak vagy elpusztultak? A pénzintézetek évtizedek óta a letéti szerződéseket az ú. n. egységes Üzleti Határozmányoknak megfelelően kötik meg. Ezek az Üzleti Határozmányok a pénzintézeteknek a náluk elhelyezett letétekre vonatkozó felelősségét pontosan körülírják. E határozmányok szerint „az intézet a letétek megőrzését és kezelését a rendes kereskedő gondosságával végzi; az ennek dacára a letéteket érő károkért az intézet nem felel; a letétet az ezt érhető károk (kárveszély) tekintetében az intézet maga nem biztosítja; ezen kárveszélynek biztosítás iitján való fedezése a letevőre tartozik". A budapesti pénzintézeteknél elhelyezett letéteket veszély aligha fenyegeti; ezek a letétek páncélszekrényekben, betonfalakkal kiépített mélyfekvésű helyiségekben vannak elhelyezve. A pesti pénzintézetek tehát akkor, amikor a letéteknek ilymódon való elhelyezését biztosítják, kétségtelenül a rendes kereskedő gondosságával járnak el; őket az esetleg mégis bekövetkező háborús károkért felelősség nem terheli. Végül az adóval kapcsolatos kérdéseket is szabályozni kell. Az elpusztult épületek adójának a leírását a pénzügyi kormányzatnak okvetlenül lehetővé kell tennie; a csupán megrongált épületeknél adókedvezmény biztosítása látszik szükségesnek. Gondoskodni kell arról is, hogy a fizetett vagy fizetendő kárpótlás ne legyen adóalap.