Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám - A háborús károk viselésének kérdését

534 fogják szolgálni az európai népek boldogulását. Azt hiszem, ez a gondolat nincs messze a realitástól, sőt kényszerítő, logikus adottság! A magánjogi kodifikáció nyilt kérdései és a részvény reform problémái közepette, azt hiszem, Kuncz és Nizsalovszky professzorokkal egyetértésben lehet az alábbiakat megállapítani. A jogterületek ama részében, amely sajátosan és csakis a mi belső magyar világunkat öleli fel, ragaszkodjunk és őrködjünk évszázados jogfejlődésünk kincsein, mert ezek nemzeti kultúránk nagy értékét képezik, sok tekintetben kulturális fokmérőnknek tekintendők. Ugyanakkor a legnagyobb igyekezettel tegyük az erkölcsi mérleg serpenyőjébe a nagy európai népek: szövetségeseink, a német és olasz nemzetek új jogintézményeit és sajátítsuk el azokból mindazt, ami erkölcs, ami érték és ami az új európai világszemléletnek megfelel, egyben pedig biztosítja, hogy a magyar nemzet megfelelően tud beilleszkedni az európai koncertbe! Dr. Walton Ágoston hdp. őrm. A háborús károk viselésének kérdését a legutóbbi időkben hazánk ellen intézett szovjet légitámadások s az ezek okozta károk időszerűvé tették. Egyik legfontosabb kérdés, ki viselje a kárt. Az egyik felfogás azt vallja, hogy akkor, amikor a magyar állam a nemzet nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb jövendőjéért harcol, az egész nemzet sorsközösséget alkotván, minden állampolgárnak kötelessége azon a helyen, amelyre őt az illetékesek állították, — legyen az katonai vagy polgári szolgálat — feladatának teljes erejével megfelelni igyekezni. Ebből viszont az következik e felfogás szerint, hogy minden állampolgárnak a nemzet jövőjét biztosítani hivatott háború természetes velejárójaként jelentkező károkat saját személyében kell viselnie. Ez a felfogás tehát a polgári lakosságot ért károknak az állam által való megtérítését csak akkor tartja indokoltnak, ha az egyest ért kár olyan mérvű, hogy méltányossági és közgazdasági szempontok teszik szükségessé a károknak az állam által való megtérítését, — A másik felfogás szerint a háborús károkat az államnak kell viselnie, mert a kár az ő hadicselekményeivel áll okozati összefüggésben. Kétségtelen, hogy mind a két felfogásban sok igazság rejlik. Mégis úgy vélem, hogy a kérdés helyes megoldását a két felfogás között kell keresni. A merev jogi elveket ennél a kérdésnél félre kell tennünk és olyan megoldást kell találnunk, amely minden érdekelt jogos igényének a legjobban megfelel, s amely megoldás a közgazdasági követelményekkel is számol. A személyi károknál is nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a kárt ki viselje. Pl. egy légitámadás folytán szerzett sérülés következtében a tartásra kötelezett családfenntartó meghal, vagy munkaképtelenné válik, avagy munkaképessége jelentős mértékben