Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám

520 Vannak, akik a mezőgazdasági népességet a hadsereg szempontjából jobb emberanyagnak tekintik. Evvel szemben rámutatunk arra, hogy a modern háborúban milyen mérhetetlen értéket képvisel az iparilag képzett lakosság, különösen midőn a különböző, mind nagyobb fontosságú műszaki csapatok megfelelő emberanyagellátásáról van szó. Az iparnak szemére szokták vetni azt is, hogy fejlődésének későbbi fokán dumping árakkal dolgozik. Ez is azonban csak az iparosodás túlhajtásának lehet velejárója, mert az egészséges ipari fejlődés nem teszi elkerülhetetlenné ezt az önmagában kétségtelenül káros gazdasági jelenséget. 3. Bármennyire alkalmas és megvilágosító is ez a mezőgazdasági és ipari állam problémáihoz tapadó, vizsgálati módszer, mellyel az eseteket minden zavaró körülménytől mentesen szinte ad adsurdum vive, logikai tisztasággal vizsgáljuk, kötelességünk eme munka elvégzése után a problémákat a gyakorlati élet által fölvetett összes kísérő jelenségekkel együtt is szemügyre vennünk, így a tisztán formulázott fogalom helyett a szövevényes való élet egy darabja áll előttünk. Nézzünk néhány esetet külön-külön ! a) A gyakorlati gazdasági problematika egyik legérdekesebb kérdése az az ellentét, amely a régi és új fejlettségű ipari államok vizsgálata során adódik. A régi ipari államok védelmében egyesek odáig mennek, hogy féltik őket, hogy ezek az államok termelő eszközeik kivitelével saját gazdasági jövőjük sírját ássák meg.5 Igaz ugyan, hogy ennek a problémának van egy másik oldala is ! Kétségtelen, hogy ezek az ipari államok a termelő eszközök gyártása révén lényeges foglalkoztatáshoz jutnak, amely foglalkoztatás a berendezések felújítása és pótlása révén, ha csökkenő mértékben is, de hosszú időn keresztül folytatódhat. Egy régi fejlettségű ipari állam iparosodása sem vonhatja maga után azt, hogy az illető állam gazdasági szerkezetében megmerevedjen és az esetleges kedvező gazdasági körülményeket maga részére az idők végezetéig igényelje. Stuart Mill szerint az egyik ipari állam a másik felett csak azért nyer előnyösebb pozíciót, mivel hamarabb kezdett neki a munkának. Az új fejlődésű ipari berendezkedésnek is van bizonyos előnye, amennyiben az ilyen állam berendezkedését mindjárt a legfrissebb eredmények figyelembevételével foganatosíthatja ; míg a régi fejlődésű államok ipara nagyon sokszor meghaladott termelési módszerekkel szokott dolgozni.6 List Frigyes szerint Smith Ádám és J. B. Say az Egyesült Államoknak is egy Lengyelországhoz hasonló mezőgazdasági szerep5t K. Oldenberg: Deutschland als Industriestaat, Göttingen 1897. és A. Wagner: Agrár- und Industriestaat. Jena, 1901. s Charles D. Herrison : „Autarchie, Économie Complexe, Politique Commerciale Rationelle". Paris, 1937.