Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám

521 kört kívántak biztosítani.7 Csodálatos, hogy List Frigyes az iparosodásnak nagy apostola az iparosodási irányt a tropikus országok részére nem ajánlja ; az országoknak ezt a típusát nem tartja alkalmasnak az iparosodásra.8 Érdekes jelenségeknek juthatunk nyitjára akkor is, hogyha a vegyes szerkezetű mezőgazdasági ipari államok gazdaságpolitikáját figyeljük, melynek révén ezek hol fokozni, hol fékezni kívánják egyrészt az iparnak, másrészt a mezőgazdaságnak fejlődését. Ilyenformán négy jelenségcsoport bontakozik ki előttünk, melyeknek elseje azokban az államokban észlelhető, melyek iparuk fejlődését fokozni kívánják. Ezeknek az államoknak sorába tartozik hazánkon kívül több balkáni állam, melyek sorában Bulgária már 1894-ben, Románia 1887-ben, Törökország 1914-ben hozott iparfejlesztési törvényeket. Ugyancsak foglalkozott az iparfejlesztés gondolatával Spanyolország, Franciaország és Olaszország is. A tengerentúli államok sorából különösen Mexikónak, Kanadának, Ausztráliának és Chilének van ilyen irányú tevékenysége. Ausztria is foglalkozott az iparfejlesztés gondolatával, 1900 és 1901-ben készültek is iparfejlesztési tervezetek, azonban ezek törvényerőre nem emelkedtek. A magyar iparfejlesztésnek törvényes rendelkezései az 1881. évi XLIV. törvénycikkel kezdődtek, majd azt követte az 1890. évi XIII., 1899. évi XLIX., 1907. évi III., az 1916. évi III. és végül az 1931. évi XXL törvénycikk.9 A kellő iparral nem rendelkező államokat az iparosodás irányába természetesen elsősorban gazdasági okok szorították, azonban voltak lelki okok is, amelyek ezt a fejlődést kiváltották. Mióta List Frigyes kiadta a jelszót, hogy az a nemzet, amely csak mezőgazdasággal foglalkozik, hasonló ahhoz az emberhez, akinek egyik karja hiányzik, azóta a nem iparosodott államokban nem szűnt meg a törekvés arra, hogy állami létüknek ezen hiányossága csökkentessék.10 Az iparosodásnak nem kell maga után vonnia a külkereskedelmi forgalom visszaesését, hiszen hogyha bizonyos ipari szükségletek külföldről való fedezése szükségtelenné válik is, rendszerint egyéb és pedig igen széles skálájú szükségletek szerint tagozódó ipari behozatal lép az eddigi ipari behozatal helyébe. Igen gyakran az iparosodás nem mint önálló jelenség lép fel, hanem az érdekeikben megtámadott mezőgazdasági államok az ipari 7 Friedrich List : Das nationale System der Politischen Ökonomie Jena, 1928. 160. oldal. 8 Friedrich List : Das nationale System der Politischen Ökonomie, Jena, 1928. 21. oldal. 9 Dr. vitéz Guothfalvy Dorner Zoltán : Az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. törvénycikk és végrehajtási utasítása. Budapest, 1933. (Magyar Törvények, a Franklin Társulat zsebkiadásai.) 10 Friedrich List : Das nationale System der politischen Ökonomie. Jena, 1928. 237 oldal.