Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám

514 Hogyan határozza el magát például egy nép kereskedői szerepkörre, hogyha erre földrajzi fekvése alkalmatlanná teszi ? A gazdaságpolitikai intézkedések korlátlan lehetőségei ellen beszél számos kitűnő közgazdánknak az a felfogása is, mely szerint az államoknak az egyik lépcsőfokról a másik lépcsőfokra fokozatosan kell fellépniök, akkor, midőn egy alacsonyabb gazdasági fejlődési fokról egy magasabb gazdasági fejlődési fokra kívánnak eljutni. Ez az úgynevezett gazdasági fokozati elmélet (Wirtschaftsstufentheorie), amelyet Smith Ádámon kívül List Frigyes, Hildebrand és Bücher hirdetett. 2. Éleslátásunkat nagyban elősegíti, hogyha egyelőre elméleti tisztasággal szembeállítjuk a mezőgazdasági-ipari államok konstrukciójával azoknak az államoknak berendezkedéseit, amelyek csak iparral, illetve csak mezőgazdasággal foglalkoznak. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a végletek a gyakorlati életben nehezen lelhetők fel. Mindenesetre eme szélsőséges állam-berendezkedési típusok előnyeinek, illetve hátrányainak meghatározásához rövid elméleti vizsgálat elegendő, mely után a gyakorlatban jobban előforduló kevert eseteket vehetjük vizsgálat tárgyává. Az okos gazdaságpolitikának éppen az lesz a feladata, hogy a két véglet között kijelölje azt a pontot, ahol az adott gazdasági helyzetnek megfelelően az illető állam gazdasági berendezkedéseinek meg kell találniok az ipari és mezőgazdasági jelleg végletei közötti egyensúlyt. a) Az agrár-ipari államok, melyeknek keretén belül az agrár, illetve ipari foglalkozási ágazatok bizonyos egyensúlyban vannak, a külföldtől sokkal függetíenebbül tudják élni gazdasági életüket, mint a mezőgazdasági, illetve ipari államok. Nem kell számítniok azokra a megrázkódtatásokra, amelyek a nyersanyagforrások kiapadása, új külföldi versenyüzemek keletkezése, vagy a készáru piacok megzavarása folytán a gazdasági élet nyugodt menetét befolyásolják. Az ilyen agrár-ipari államok háborús konfliktusok esetén sokkal függetíenebbül élhetnek és fegyverkezésük pótlása sokkal megnyugtatóbban biztosítható. Érdekes példa e tekintetben hazánk ! Állítjuk, hogy megfelelő ipar nélkül hazánk felfegyverkezése se sikerült volna és fegyvertelenül állnánk ma, ezekben a sorsdöntő, történelmi időkben. Az ilyen állam elsősorban sokkal stabilabb belső piacra számít és külkereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartása is sokkal könnyebb lesz. Az ipar és mezőgazdaság harmonikus eloszlásának ismertetőjeléül alkalmasnak látszik azt a határesetet tekinteni, midőn az ország ipari készáru- és ipari félkészárukivitelével elő tudja teremteni azokat a szükséges devizákat, amelyekkel megfizetheti ipari nyersanyag és félkészáru, esetleg készáru behozatalát. Ez által tehát az ilyen államnak az ipari szükségletek fedezésére a mezőgazdasági szektornak erőforrásait nem kell elszívnia. Az agrárcikkek áresésének réme ily államok gazdasági életére nem mered olyan kegyetlenséggel, mint ha teljesen külföldi agrár-