Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám

515 piacokra kellene számítaniok. Ezért hajol Malthus is az agrár protekcionista megoldás felé. A vegyes gazdasági berendezkedésű állam az agrár áremelkedés révén beálló földjáradék-emelkedést is saját polgárainak tudja biztosítani. Általában a vegyes konstrukciójú állam nemcsak agrár, hanem ipari vonatkozásban is a gazdasági krízisek ingásaitól sokkal függetlenebb lesz. by) Természetesen a gazdasági berendezkedés másik végletén is adódnak bizonyos előnyök. így az ipari államnak van számos olyan tulajdonsága, amely előnyösnek nevezhető. A nemzetközi munkamegoszlás miatt a gazdasági produktivitás nő. Ez a növekedés számos más előnyös másodlagos jelenségnek lesz kiinduló pontja ; így például ennek az előnyös jelenségnek rövidesen kedvező hatást kell gyakorolnia a bérszínvonal és a vállalkozói nyereség megnövekedésére is. Smith Ádám érdekesen állapítja meg, hogy alig van olyan állam, amely minden foglalkozási ággal szemben egyformán, pártatlanul viseltetnék. Szerinte a Római Birodalom bukása óta Európa gazdaságpolitikája inkább az iparnak és kereskedelemnek kedvezett, mint egyéb foglalkozási ágaknak. Az ipari államok általában lakosaikat magasabb életszínvonalon képesek eltartani. Ezért mondja Colbert, hogy az ipar, tengeri kereskedelem és a gyarmatok az állam részére Peru új kincsesbányáit jelentik.1 Ezért hirdeti az iparosodásnak lelkes hirdetője List Frigyes olyan buzgón és következetesen, hogy ,,a virágzó ipari államokban mindenki jóllakik és öltözködik, a mellett a gyáripari termékek fogyasztása igen sokféle változatot tesz lehetővé. Senkisem kíván, aki erőt érez magában arra, hogy dolgozzék, külsőleg szegényesen megjelenni".2 Az ipar az ország lakossága széles rétegeinek jelentős foglalkozást nyújt. Ezt a jelenséget élénken mutatja a foglalkozási statisztika. Hazánk foglalkozási statisztikájának fontosabb számadatai a mellékelt táblázatban találhatók. Az ország iparos rétegeinek megnövekedése különösen egyrészt 1900 és 1910, valamint másrészt 1920 és 1930. évek között szembeszökő. A mezőgazdasági túlnépesedés folytán az iparnak kellett elsősorban kinyitni kapuit. A világháború előtti korszak kivándorlási problémája, valamint a világháború és az azt követő krízis emberhekatombái most már nem csökkentik mezőgazdaságunk túlnépesedett munkakeresőinek rétegeit, így gondoskodni kellett újabb munkaalkalmakról. A földbirtokreform a birtokelaprózás révén ha több olyan kisbirtokot termel is, amelyek számos munkaintenzív ágazattal foglalkoznak, ezek növekvő népfeleslegünknek felszívására egyedül nem alkalmasak. 1 Ang. Arnauné : Le commerce extérieur. Paris, 1911. 4. oldal. 8 Friedrich List : Das nationale System der politischen Ökonomie. Jena, 1928. 422. oldal.