Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 9. szám

TANULMÁNYOK Mezőgazdasági vagy ipari állam! TARTALOM 1. Az ország adottságai és gazdaságpolitikája határozza meg azt, hogy az ország ipari vagy mezőgazdasági jellegű legyen-e. 2. Egyrészről a mezőgazdasági vagy ipari állam, másrészről ,,a mezőgazdasági-ipari" gazdasági berendezkedés előnyei és hátrányai. 3. Az előző pontban említett gazdasági berendezkedések végletei között található gyakorlati problémák : a) Régi, illetve új ipari országok ; 6) vegyes szerkezetű, mezőgazdasági-ipari államban előforduló esetek, melyekben a vegyes gazdasági berendezkedésű mezőgazdasági-ipari állam hol mezőgazdaságának, hol iparának fejlődését fokozza, vagy fékezi ; c) törekvések a mezőgazdaság és ipar együttes fejlesztésére. 4. Gazdaságpolitikai célok és eszközök a mezőgazdaság és iparfejlesztésére. 5. A fő foglalkozási ágak egymásrautaltsága. 1. Az ország gazdasági adottságai és ezekkel együtt annak gazdaságpolitikája határozza meg azt, hogy az ország őstermelő jellegű-e vagy pedig az ipar és kereskedelem dolgos népének fő keresetiforrása. A mezőgazdasági, illetve ipari jelleg szembeállításán kívül természetesen más szempontok szerint is szét lehet választani a különböző gazdasági berendezkedésű államokat. így beszélhetünk nyersanyag-behozatali, illetve nyersanyag-kiviteli államokról, hitelező, illetve adós közgazdaságokról, be-, illetve kivándorlási államokról, vagy rámutathatunK egyes országok egészen speciális gazdasági sajátságára, mint például kereskedői és hajózási jellegére, a halászat vagy valamely bányászati, mezőgazdasági cikk uralkodó közgazdasági szerepére. A merev végletek között természetesen számos átmeneti gazdasági forma képzelhető el. Az állam gazdasági jellegének megválasztása alkalmából a gazdaságpolitika igen sokat tehet, de nem mindent. Ha a föld felszíne terméketlen, vagy a föld gyomra üres, hiába határozzuk el magunkat arra, hogy a mezőgazdaság vagy a bányászat legyen a nép fő kereseti forrása ; vagy ha a nép természetes hajlama, kulturális foka nem megfelelő, az előző nemzedékek takarékosságának gyümölcsei szegényesek, számos gazdasági ágazat életrehívásáról le kell mondanunk. Gondoljunk ezenkívül például a földrajzi fekvés nagy fontosságára, bizonyos foglalkozási ágak szempontjából. 33