Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

35 hogy az olyan kartelLmegállapodás, amely alkalmas arra, hogy a szabad ipari és kereskedelmi tevékenység, valamint új alakulások keletkezése lehetetlen legyen, a bíróság által el nem ismerhető, mert az az üzleti tisztességbe és jóerkölcsökbe, tehát a Tvt. 1. §-ába ütközik. Az ilyen kartellmegállapodást szinte „bojkottmegállapodás"-nak is nevezhetnök. Hiszen kizárja új alakulások keletkezését. Ha mégis új versenytárs adódna, úgy azt a kartellszerződésben vállalt kötelezettségüknél fogva a kartelltagoknak meg kellene semmisíteni. És mi más lenne célravezetőbb, mint a bojkott? — Ugyancsak a Bp. Ker. Kamara vbíróság (27.886/1927.) határozata szerint a bojkott jogos és indokolt akkor, ha a kartellben lévő versenytárs a kartellszerződést kijátssza, vagy önként vállalt kötelezettségének eleget nem tesz. Ez a döntés a bojkott szempontjából feltétlenül helyes. Hiszen a kartellek megalakulása a szabad társulás és szerződési szabadság alapján jön létre. Ha tehát a kartelltag az önként vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a többiek bojkottja vele szemben jogosnak fogadható el. A részleges bojkott, amely jogos üzleti érdekek megvédésének körén belül marad, nem kifogásolható (C. 5837/1931.). A bojkottált be tudja szerezni árucikkeit máshol is és nem kényszerül tevékenységének föladására. Indokolt a bojkott akkor is, ha azt a kar telibe tömörült versenytársak a kartellen kívüliekkel szemben retorzióként alkalmazzák. (Pl. igyekeznek árubeszerzési nehézségeket támasztani számukra. Bp. Ker. Kamara vb. 208/1927.). A szállításból való kizárás vagy a szállításnak feltételhez való kötése nem ütközik a Tvt.-be. Az áru forgalombahozóját rendszerint semmi sem korlátozza abban, hogy kinek ad előnyt vagy hitelkedvezményt. Az árumegvonás sem ütközik a jóerkölcsökbe. De csak akkor nem, hogyha ez nem általános és az áru máshol is beszerezhető. Más a helyzet, hogyha az áru előállítója vagy forgalombahozója monopolhelyzetben van. Ebben az esetben a bojkott feltétlenül jogellenes. Közszükségleti cikkben monopóliumot élvező vállalat egyáltalán nem tagadhatja meg az áru kiszolgálását és nem hivatkozhatik arra, hogy saját áruját annak adja, akinek akarja (J. 17.551/1930.). 4. összefoglalva: törvényeink és a kialakult joggyakorlat szerint a bojkottot a bojkottált magatartása és a magatartásából a közérdekre vagy a szakmára háruló hátrányok teszik indokolttá. Jogos továbbá a bojkott akkor, hogyha az a bojkottáltat a sajátmaga által elismert szerződési kötelezettségei teljesítésére akarja szorítani. Nem tekinthető jogosulatlan bojkottnak az árumegvonás akkor, hogyha az árukat máshol is be lehet szerezni. A részleges bojkott sem kifogásolható akkor, hogyha az a saját üzleti érdek megvédésére irányul. Megengedhető továbbá a bojkott akkor is, ha annak eredményeképpen a versenytárs gazdasági egzisztenciája megsemmisül, de a bojkott-tevékenység nem lépi át a tisztességes verseny korlátait. Monopolhelyzetet élvező vállalat nagyon jogos ok nélkül senkit sem bojkottálhat. Ez fokozottabban áll akkor, hogyha monopolhelyzetben lévő gazdasági egység közszükségleti cikkeket állít elő vagy hoz forgalomba.