Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

494 désének nem akadálya az, hogy a bemutatott okiratok alapján a folyamodóknak már kielégítési végrehajtáshoz ós így végrehajtási jelzáloghoz is volna joguk, mivel a több jogban a kevesebb bennfoglal tátik. A Trts. 128. §-a csupán azt tiltja, hogy a telekkönyvi hatóság többet engedjen meg, mint amennyit kértek. (C. V- 3509/1941.) Köztartozások telekkönyvi biztosítása. — (146.) A köztartozások telekkönyvi biztosítása ós e végből a telekkönyvi hatóságok megkeresése, úgyszintén az ekként bekebelezett jelzálogjogok kitörlése iránt az intézkedések megtétele a közigazgatási hatóság (községi elöljáróság, kir. adóhivatal, pénzügy igazgatóság, központi díj- és illetékkiszabási hivatal) hatáskörébe tartozik. A pénzügyigazgatóság intézkedik az ilyen jelzálogjogok telekkönyvi törlése iránt, ha az nem az előírt összeg befizetése vagy törlése miatt vált szükségessé és ő hivatott az ilyen jelzálogjogok telekkönyvi törlésével kapcsolatos mindennemű, de a telekkönyvi hatóság eljárását nem érintő panasz felett elsőfokon dönteni. E tárgyban a Közigazgatási Bírósághoz panasznak is van helye. A köztartozások biztosítására bekebelezett jelzálogjogok törlésének elrendelésére, ilyképpen a közigazgatási hatóság és végső fokban a Közigazgatási Bíróság csak akkor nem hivatott, ha a törlési kérelem alapjául a telekkönyvi hatóság eljárásával okozott, tehát alaki jogsérelem szolgál. (C. V. 3686/1941.) Csőd. — (147.) A Szakmai Családpénztár felperesnek a csődeljárásban bejelentett és az 1938 : XXXVI. t.-c. értelmében gyermeknevelési járulék és a költségekhez való hozzájárulás, továbbá késedelmi kamat címén járó követelését a csődtömeggondnok valódinak ismerte el és a csődkövetelések II. osztályába sorozását kérte. A felperes bejelentésében azt kérte, hogy követelése a csődkövetelések I. osztályába soroztassék és erre irányult kereseti kérelme is. Az 1938 : XXXVI. t.-c. 1. §-a kimondja, hogy az ott megjelölt egyének gyermeke után, ha őket a gyermek eltartásának kötelezettsége terheli és tartásáról gondoskodnak, gyermeknevelési pótlék jár. Ebből pedig következik, hogy a gyermeknevelési pótlék lényegében munkabér jellegű, mert a munkavállalóra a törvényből származó követelés a szerződéses munkabért kiegészítőlég munkabérpótlék alakjában jár. Az a tény, hogy a munkavállaló a törvény értelmében járó jövedelmi pótlékát nem közvetlenül a munkaadótól, hanem a Szakmai Családpénztár útján kapja meg, a jövedelem munkabér jellegét meg nem változtatja. Ha pedig a munkavállaló részére a Családpénztár által fizetett gyermeknevelési pótlék jellege munkabér, annak kell tekinteni a munkaadótól ennek a pótléknak fedezésére a Szakmai Családpénztár által beszedett járulékokat is. A Szakmai Családpénztárak felállításának és igazgatásának költségei címén a munkaadótól a törvény 12. §-a értelmében szedhető hozzájárulás viszont olyan járulóknak tekintendő, mely a főkövetelés jogi sorsában osztozik. E szerint tehát a Szakmai Családpónztár által a csődeljárásban bejelentett és a munkaadót terhelő járulékból, költséghozzájárulásból álló követelés olyan munkabérkövetelésnek tekintendő, mely a Cs. T. 60. §-a 1. bekezdésének 1. pontja szerint a csődöt közvetlenül megelőző 1 évre a csődkövetelések I. osztályába sorozandó. (C. VII. 5013— 1940.) Pethö Tibor