Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

490 felett való rendelkezésnek a magánosok szerződése tárgyául való átengedése a pengő értékét a magánfelek érdekeinek játékává tenné, a gazdasági forgalom alapjául is szolgáló pénzérték iránt való bizalmatlanságot idézné elő, végeredményben azután fel nem tartóztatható gazdasági válságra vezetne. Ebből következik, hogy mindaddig, míg az említett erre hivatott jogszabályalkotó szervek az itt szóbanforgó kérdésben nem nyilatkoztak s a 4600/1931. M. E. számú rendelet 3. §-ában foglalt szabály érvényben van, ezt az állami gazdasági rend oly irányadó szabályának kell tekinteni, mellyel szemben oly kikötés, amellyel a szerződő felek az aranypengő bizonyos fínomarany tartalmának mindenkori értéke szerint állapítják meg az aranypengő és a pengő értékviszonyát, nem érvényesülhet. Az ily kikötés tehát a kötelezettség tartalmának megállapításánál csak akkor és csak abban a keretben lehet figyelembe venni, amikor és amily mértékben az esetleg kibocsátandó új szabály az aranypengő és pengő értékviszonyát a mostanitól eltérően határozza meg. Lényegében a bíróságnak ugyanez a felfogása jut kifejezésre abban a kir. ítélőtábla mint harmadfokú bíróság által, végső fokon elbírált ügyben (XV. 811/1942.), ahol a felek egy hosszabb lejáratú üzletbérleti szerződésben a bér megfelelő emelését kötötték ki arra az esetre, ha az esedékesség, illetőleg fizetés időpontjában a pengő belföldi vásárlóereje legalább 15%-os csökkenést mutatna (a szerződéskötés időpontjához képest) és a csökkenés mérvét a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak a lakbér figyelembevételével számított létfenntartási indexszáma alapján határozták meg. Ebben a kikötésben is pengőben kifejezett pénztartozás átértékelését látja a bíróság s azt meg nem engedhetőnek tartja. Ez az ítélet is különbséget tesz olyan árhullámzások között, amelyek pénz-, és olyan, amelyek áruoldalról fellépő tényezők okoznak. Mivel tehát az árakat más, mint pénzügyi tényezők is befolyásolhatják, az áralakulás nem lehet irányadó abban a tekintetben, hogy a pénzforgalmat szabályozó rendeleteket hogyan kell alkalmazni. (Me)