Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

33 ütközik, az ily magatartás abbahagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetében a kár megtérítését követelheti." A Tvt. sem határozza meg tehát a gazdasági bojkott fogalmát, de a bojkott — mint már említettük — az üzleti, illetve gazdasági verseny leghatalmasabb fegyvere. Ha használatát túlzásba viszik, az kétségkívül tisztességtelen verseny, tehát lehet alkalmazni a Tvt. 1. §-át. A tisztességtelen bojkott sohasem lehet gondatlan, hiszen a szándékosságot nem nélkülözheti. A bojkottal élő tudatosan és szándékosan cselekszik. Cselekvésének célja éppen a versenytárs gazdasági tönkretétele minden áron. Ilyenformán, ha a bojkott a Tvt. 1. §-ának tényálladéka alá vonható, fennáll a bojkottot gyakorlónak az abbahagyási és kártérítési kötelezettsége. Nagyjelentőségű a bojkott szempontjából a Tvt. 24. §-ának a rendelkezése is, amely szerint „a tisztességtelen versenynek minősített cselekmények abbahagyását a belföldi gazdasági érdekek előmozdítására hivatott gazdasági testületek és szakegyesületek követelhetik". A törvény ezzel bekapcsolja a tisztességtelen verseny, illetve bojkott elleni küzdelembe az érdekképviseleteket (kereskedelmi és iparkamarák, stb.). E testületek véleménye és magatartása elsőrendű fontosságú, hiszen éppen ezek hivatottak a gazdasági élet tisztaságát és a verseny tisztességét őrizni. c) A bojkott a kart elit örvényben. Az 1931. évi XX. t.-c. 6. §-a szerint: „ha a szakmabeli vagy más vállalkozók hátrányára a gazdasági helyzet által meg nem okolt módon szabályozzák az áru termelését, forgalmát, vagy az ár kialakulását, a közérdekű kereset megindítható". Azt hisszük, helyesen fogjuk fel a közérdekű kereset fogalmát akkor, ha Dobrovics Károllyal egyetértve azt mondjuk, hogy a közérdekű kereset nemcsak; a köz kimondott sérelme esetén indítható meg, hanem jogos magánérdek megsértése is kiválthatja a kereset megindítását. Hiszen bármely hatóság, de egyben magánfél is kérelmezheti ezt. A Kat. állította fel a Kartellbizottságot is. Ennek a bizottságnak első határozata éppen a bojkottal foglalkozik, mikor kimondja, hogy „az üzleti összeköttetésből való kizárás, elszigetelés, vagy bojkottálás a gazdasági küzdelemnek igen éles fegyvere, mely egyesek gazdasági boldogulásába, sőt létébe is erősen belenyúl. Ezért a Kartellbizottság az 1931:XXII. t.-c. 6. §-ára támaszkodva ez eszközt a közgazdaság és közjó szempontjaival csak akkor tartja összeegyeztethetőnek, ha alkalmazásának különösen súlyos és közszempontból is helytálló indokai vannak. A közgazdaság és közjó érdekével ellentétben állónak tartja a Kartellbizottság, ha az elszigetelés nemcsak gazdaságilag megokolt hátránj^okkal sújtja a felet, hanem egyenesen gazdasági egzisztenciája megsemmisítésére alkalmas. Hogy az adott körülmények között e veszélyeztetés fennforog-e, a bizottság egyelőre esetről-esetre kívánja elbírálni.1" Ez az elvi döntés nagyon fontos a bojkott megítélése szempont3