Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Az előzetes ranghelybiztosítás alkonya

479 A fedezeti jelleg érvényesülésének harmadik esete az, amidőn végrehajtási zár alá veszi a hitelező a termelőnél lévő gabonát. Ebben az esetben a rendelet 47. §-a szerint a végrehajtást akként foganatosítják, hogy a gabonalapra rávezetik a végrehajtás foganatosítását s miután a gabonával történő minden további rendelkezés összefügg a gabonalappal, a bizományos, akihez a gabona értékesítés végett kerül, a hitelező igényét megfelelő módon biztosíthatja. Gondoskodik a rendelet arról is, hogy akkor, ha a végrehajtást szenvedő a gabonalapot nem adja át, a kiküldött zárgondnokot rendel ki és ez a zárgondnok gondoskodik a gabona beszolgáltatásáról és a vételárnak felvételéről. Nem kétséges, hogy a végrehajtási törvény szerinti összeírás ebben az esetben is foganatosítandó s hogy a törvényes zálogjognak végrehajtási eljárás útján való érvényesítése esetén a 47. § szabályai az irányadók. Nem egészen világos a helyzet abban a tekintetben, hogy elsőbbségi jogok a 47. § alapján foganatosított végrehajtás esetén a törvényes zálogjogot és elsőbbséget érvényesítő hitelező által miként érvéayesítendők. E részben a rendeletben mutatkozó hézagot pótolni kell. Az elmondottakból világos, hogy a termelőnél való zálog jogérvényesítés kérdése, ha nem is teljesen és kimerítően, de mégis a forgalmi igények legtöbbjének számontartásával szabályozva lett. Nem mondhatjuk ezt a termény további sorsáról. Nem tudjuk, hogy a HOMBÁR vagy annak bizományosa miként kötheti le fedezetül az általa megvett terményt s hogy akkor, ha a terményre, illetőleg a helyébe lépő követelésre végrehajtást vezet valamely hitelező, miként alakul annak helyzete. A Futura, a HOMBÁR kizárják a bizományosokért való felelősséget. Ebből ismét további zavarok származhatnak. Nincs szabályozva az a kérdés, hogy akkor, ha a bizományos a termelővel vagy a törvényes zálogjogot érvényesítő hitelezővel nem számol el, azt nem elégíti ki, úgy minő instrumentumok állanak a termelő vagy a törvényes zálogjogot érvényesítő hitelező rendelkezésére. Nem világos az a kérdés sem, hogy minő viszonyban van a főbizományos, vagy a HOMBÁR által a bizományosoknak nyújtott előleg és a harmadik személy követelése. Vájjon az előleget elsőbbség illeti-e meg, vagy sem. Mindezek a kérdések tisztázandók lennének. A mezőgazda kénytelen a terményt kezéből kiadni és teljesen ki van szolgáltatva annak, akinek megválasztása nem csupán tőle függ és legfeljebb abban bízhatik, hogy a bizományos a terményt másnak nem adhatja oda és ez megvédi őt a kijátszás ellen. A bizományos által történő elzálogosítás a gyakorlatban érdekes formában jelentkezik. A HOMBÁR lehetővé teszi a malmoknál elfekvő áru elzálogosítását olymódon, hogy a malom megvásárolja a terményt a HOMBÁR-tól és azt a neki nyújtott hitel fedezetéül leköti. A gabona kiőrlése folytán előállott lisztet is terheli a zálogjog és amidőn a HOMBÁR a lisztet az illetékes hatóságnak vagy köztestületnek vagy bárki másnak kiutalja, egyúttal gondoskodik arról, hogy a vételárból a lisztet terhelő követelés kiegyenlíttessák.