Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Az előzetes ranghelybiztosítás alkonya

478 nem követ el jogellenes cselekményt akkor, ha a szóbanforgó ingóságokat zálogba veszi, vagy jogának kielégítése végett eladatja, vagy megszerzi. Egyedül az a fontos, hogy a kézizálogbaadás vagy annak érvényesítése nem szolgálhat arra a célra, hogy a fedezet a hatóság részéről történő igénybevétel alól bármily módon elvonassék. A felvetett három kérdés szempontjából a 3600/1942. M. E. sz. gabonarendelet által teremtett helyzet teljesen különálló. E rendelet szerint a termelő a gabonából üzemi és háztartási szükségleteinek fedezése után fennmaradó mennyiséget köteles 15 nap alatt felajánlani és azt a HOMBÁE, valamint annak fő- és albizományosai kötelesek átvenni. Miután itt a felajánlás, beszolgáltatás és kifizetés rövidesen bonyolódik le, gazdaságilag nincs jelentékeny szükséglet arra, hogy a termelő terményét elzálogosítsa. Ha pénzre van szüksége, a bizományos és albizományos útján pénzhez juthat. Ennek dacára elképzelhető oly tényállás, amely mellett a termény fedezeti jellegének érvényesülnie kell. Ez az eset forog fenn elsősorban akkor, ha a termelő a beszolgáltatandó gabona tekintetében mint növénynemesítő és vetőmagszaporító mentesítő igazolványt kap a 3600/1942. M. E. sz. rendelet 29. §-a értelmében. Ily termény elzálogosítása szükséges lehet. Nyilvánvaló, hogy azt akár közraktárban, el lehet helyezni, akár pedig más módon a hitelező birtokába adni. Itt azonban újból kezdődik a bizonytalanság, mert a zálogjog érvényesítésének módja tekintetében kétségek forognak fenn. Nem tudjuk, alkalmazható-e a Kt. 306. §-a, vagy pedig a végrehajtást annak rendje-módja szerint le kell bonyolítani, amely esetben azonban nem kétséges, hogy a 4820/1942. M. E. sz. rendeletnek a zárgondnok útján való értékesítésre vonatkozó jogszabályai alkalmazhatók. Fennforog a fedezeti jelleg érvényesülésének szükségessége, továbbá akkor, amidőn a hitelező törvényes zálogjogát akarja érvényesíteni, amely kérdést a rendelet 46. §-a akként szabályozza, hogy a törvényes zálogjogot érvényesítő hitelező a termelővel közölje írásban, hogy zálogjogát a gabona vételárára gyakorolni kívánja, mely esetben ez a zálogjog „a gabona helyébe lépő vételárra száll át". A termelő büntetőjogi felelősség terhe mellett köteles a vevőnek ezt bejelenteni és a vevő köteles a nyilatkozat megtételéről igazolást adni, a bejelentés alapján a követelést vagy kifizetni, vagy bírói letétbe helyezni. Nem érvényesül ennél a szabályozásnál automatikusan a követeléssé való átalakulás. A rendelet az adósnak és a vevőnek is nyilatkozatát kívánja meg és e nyilatkozat az, amely a hitelezőnek biztonságát hivatva van megadni. A büntetőjogi szankció lép az automatikus szabályozás helyébe, amelynek azt a fentebb idézőjelben mondott jogtételt „a gabona helyébe lépő vételár1" kellett volna érvényesítenie. Ennek azonban technikai nehézségek állják útját, egy-egy községben több bizományos is lehet s gondoskodni kell arról, hogy az érdekelt bizományos kétséget kizáró módon szerezzen tudomást a hitelező igényéről.