Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

32 vezet áll, és az például hamis hírveréssel táplálja a társadalom bojkottmozgalmát. Ilyen esetekben a bojkottált a tisztességtelen versenytörvény, vagy a kartelitörvény, vagy akár az általános magánjogi elvek alapján kereshet védelmet. — A második nagy csoportja a bojkottnak a gazdasági bojkott. Ha ezt a területet vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy ez is két nagy csoportra különíthető el, mégpedig a bojkottot gyakorló gazdasági egységnek a gazdasági életben elfoglalt helyzete szerint. Így lehet a bojkottot monopol és nem monopol helyzetben gyakorolni. Mind a monopol, mind a nem monopol helyzetben kifejtett bojkott irányulhat egy vagy több, vagy pedig minden árucikkre. Megemlítjük még az állami bojkottot, amely kétféle lehet: bojkottálhat az állam egy vállalatot vagy gazdasági egységet azért, hogy azt a közérdeknek megfelelő magatartásra kényszerítse. De államok között sincs kizárva a bojkott lehetősége. Ennek több példája éppen a szemünk előtt játszódik le. Végül felsorolásunk nem lenne teljes, ha — hivatkozva a bojkott legelső megjelenési formájára — kihagynánk az alkalmazottak bojkottját a munkaadóval szemben. Ez utóbbi — véleményünk szerint — nagyon közel áll a sztrájkhoz. 3. A bojkott a magyar jogban. Kereskedelmi törvényünk, de egyszersmind egész gazdasági életünk felépítése a gazdasági versenyt jogosnak, sőt célszerűnek tartja. A bojkott leggyakrabban, sőt hatásosan csaknem kizárólag gazdasági egyesülések részéről gyakorolható. Ha a magyar kereskedelmi jogrend a gazdasági egyesülést megengedi és a versenyt szinte kívánatosnak tartja, akkor a bojkottnak jogi megalapozottságában nem kételkedhetünk. A bojkott jogi szabályozását — közvetve — kereskedelmi törvényünkben, a Tvt.-ben, a kartelltörvényben, valamint a bírói gyakorlatban kifejezésre jutó általános magánjogi jogelveken találhatjuk meg. a) A bojkott a KT.-ben. Kereskedelmi törvényünkben — mini eddig egyetlenegy kereskedelmi vonatkozású törvényben sem — a bojkott nincs sui generis cselekményként szabályozva. A KT. egész szelleme azonban — bár elismeri és jogosnak tartja a versenyt — a verseny kinövéseit, az erkölcstelen magatartást elítéli. A „rendes kereskedő", a „tisztességes kereskedő" magatartása, a kereskedelmi erkölcs, mindmegannyi tilalomfái a bojkott elfajulásának. A KT. alapján tehát a bojkott egyetlen fékező tényezője a kereskedelmi erkölcs. b) A bojkott a Tvt.-ben. A gazdasági versenynek a KT.-ben megállapított nagyon tág lehetőségei voltak részben okai annak, hogy törvényhozásunk az 1923:V. t.-c.-et megalkotta. A Tvt. 1. §-a kimondja, hogy „üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe, vagy általában jóerkölcsbe ütköző módon folytatni. A jelen törvény értelmében erre jogosult attól, akinek magatartása az előbbi bekezdésbe