Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

31 A bojkott jogi jelentősége 1. A bojkott kifejlődésének egyik alapja a szabad verseny, a másik pedig a gazdasági életnek — úgy a termelői, mint a fogyasztói oldalon — folytonos integrációja. Éppen ezért nem követünk el nagy hibát, ha a bojkott tárgyalásának előterében a gazdasági élet átfogóbb szervezeteinek, jelesen a kartellnek, trösztnek, stb. működését kísérjük figyelemmel. A mai gazdasági élet egyik alaptétele, hogy az árukat minél olcsóbban lehessen beszerezni. A fogyasztók felé pedig ezeket az árukat bizonyos haszonnal igyekszik minden gazdasági egység eladni Minden vállalat igyekszik biztos piacokat szerezni, sőt lehetőleg a piacokon egyeduralmat gyakorolni. Természetes, hogy addig, amíg a versenyzők száma nagy, — a piac uralma híján — nem lehet szó arról, hogy a vállalat a piac kialakulására döntő befolyást gyakoroljon. El fog ezért követni minden lehetőt, hogy versenytársaitól szabaduljon. A piacok lehetőleg döntő uralma vezetett a XIX. és a XX. század ismert gazdasági egyesüléseihez (kartellek, stb.). Az ilyen gazdasági szervezet csökkenti a versenytársakat egyrészt azáltal, hogy azokat egy érdekközösségbe kapcsolja, másrészt pedig nagyobb súlyiyal tud fellépni a kívülmaradottak ellen. A kartell a kötelékébe nem tartozó vállalatokat vagy belépésre igyekszik kényszeríteni, vagy pedig megpróbálja azokat a gazdasági életből kiküszöbölni. Tehát harcot folytat ellenük. A harcnak vannak enyhébb és erősebb eszközei. A legerősebb harci eszköz azonban kétségkívül a bojkott. 2. A bojkott fogalmát egyesek társadalompolitikai síkon, mások gazdasági vonatkozásban határozzák meg. Ismét mások a bojkott fölé a szigetelés fogalmát helyezik s az előbbit csupán annak egyik alfajaként, mint rendelési, vagy szállítási, illetve eladói vagy vevői bojkottot emlegetik. (Például Liefmann szerint a bojkott nem más, mint rendelési szigetelés.) Véleményünk szerint szigetelés és bojkott között különbség nem tehető. Ügy a szigetelés, mint a. bojkott definíciójánál az a fogalommeghatározás alapja, hogy a bojkott hatalmi kényszer, illetve megtorlás éppen úgy alkalmazható a. vevői, mint az eladási, valamint a termelői és a fogyasztási oldalon. Abban a pillanatban, amidőn egy szervezett gazdasági egység akaratát, vagy rosszaló értékítéletét úgy fejezi ki, hogy azáltal másokat általa meghatározott cselekvésre kényszerít, illetve gazdasági hátránnyal sujt. bojkottal állunk szemben. A bojkott tehát az a kényszerítő, vagy megtorló gazdasági eszköz, mely mást a kényszerítő által megjelölt tevékenység véghezvitelére, vagy abbahagyására késztet, illetőleg gazdasági hátránnyal sujt. 3. A bojkott fajai. Beszélhetünk először is társadalmi és gazdasági bojkottról. A társadalmi bojkott kereskedelmi jogi szempontból csak akkor nyer jelentőséget, ha a mozgalom mögött valamely gazdasági szer-