Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

428 állásponft, hogy a részletes kötlevél és ellenkötlevél váltásának elmara­dása folytán a peres felek között adásvételi szerződés (nem jött létre. (C. IV. 1874/1942.) Előző állapot helyreállítása. — (129.) A tulajdonjogi bejegyzés és az alapjául szolgáló jogügylet eredeti érvénytelensége esetén az anyagi jog értelmében az előző állapot állítandó helyre. Az előző állapot helyre­állításánál mindegyik fél visszaadni tartozik mindazt, ami az érvény­telen ügylet folytán birtokába jutott, vagy amivel gazdagodott. — E köte­lezettségek viszonosak és egymással szorosan összefüggnek, miért is az előző állapot visszaállításának csak a szerződő feleket terhelő viszonos kötelezettségek egyidejű teljesítése mellett van helye. (C. IV. 1922/1942.) Haszonkölcsön. — (130.) A haszonkölcsönzési viszonyból eredő kár­térítési kötelezettségre is alkalmazni kell ugyanis a kártérítési jognak azt a szabályát, hogy ha a kár keletkezésére a károsult is közrehatott, a bíróság az eset körülményeinek s különösen a felek vétkességéinek és annak figyelembevételével, hogy a kárt túlnyomóan az egyik, vagy a másik fél okozta-e, határozza meg, hogy van-e és mennyiben van helye kártérí­tésnek. (C. V. 1138/1942.) Haszonélvezet. — (131.) A haszonélvező köteles ugyan a haszonélvezet tárgyának fenntartásáról gondoskodni, de a javítások és helyreállítások csak annyiban terhelik, amennyiben a rendes fenntartás körébe esnek. Az összedőlt magtár- és cselédházat csak a rendes fenntartás körén kívül eső újraépítéssel lehet helyreállítani, ilyen rendkívüli helyreállításra pedig a haszonélvezőt csak akkor lehet kötelezni, ha az épület az 6 hibája, vagy mulasz­tása következtében dőlt össze. Azonban az említett épület falai azért omlottak össze, mert a silány anyag és szerkezet az időjárás viszontagságainak nem tudott tovább ellenállni. Az épület összeomlása tehát a rendes fenntartás elmulasztásával okozati összefüggésben nincs. Következésképpen a haszon­élvezők az épület elpusztulásáért nem felelősek, s annak helyreállítására az egész birtokot jelenleg egyedül haszonélvező alperes nem kötelezhető. (C. I. 281/1942.) Haszonbérlet. (132.) Az 1920 : XXXVI. t.-c. 49. §-ában foglalt rendel­kezéseknek megfelel az a jogi álláspont, hogy a felek között létrejött haszon­bérleti szerződés, amelyet a felek a vármegyei közigazgatási albizottságnak be nem jelentettek, hatálytalan. Az ilyen szerződésekből eredő megtérítési követelések elbírálásánál az alaptalan gazdagodás mértékét a szerződés ren­delkezéseinek figyelembevétele mellett kell ugyan meghatározni, a haszon­bérlőnek azonban abban az esetben, ha a felek az ingatlannak használatba adásából származó tényleges helyzetet a gazdasági év folyamán megszüntet­ték, e gazdasági év elmaradt hasznának megtérítésére jogos igénye nincs. Erre tekintettel és figyelemmel továbbá arra, hogy az alperes haszonbérlők az ingatlant 1938 május 1-én önként hagyták el, az arra irányuló viszontkere­setnek, hogy a felperes a használat utolsó évében elérhető jövedelem megtérí­tésére köteleztessék, jogos alapja nincs. A haszonbér az egész gazdasági év jövedelmének ellenértéke. Ebből következik, hogy az érvénytelen haszon­bérleti szerződésből származó tényleges helyzetnek a gazdasági év folya­mán történt megszüntetése esetén az ingatlantulajdonosnak a gazdasási

Next

/
Thumbnails
Contents