Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyar részvényreform erkölcsi alapelvei

408 az írott jog1 és a tényleges helyzet között. Mert elsősorban a vállalat érdeke követeli meg annak az organizációnak a kiépítését, amely számol a mai részvénytársaság struktúrájával; a vállalat érdeke az, hogy ismét helyreálljon a részvény nimbusza, a magát biztonságban érző kis- és nagytőkések bizalma és hogy újabb finanszírozó eszközök fokozzák a részvénytársaság tőkefelszívó képességét; végezetül a vállalat eminens érdeke az is, hogy állandó alkalmazottjai olyan megélhetést és bánásmódot találjanak, amely őket a maximális -és optimális teljesítményekre ösztönzi. 5. Ha azokra a konkrét következtetésekre is utalni kívánunk, amelyeket a részvényreformnak a struktúraváltozásból kell levonnia, akkor a következőket foglalhatjuk össze: A reform feladata, hogy — követve a német 1937. évi részvénytörvény útmutatását — a részvénytársaság szervezetének újjáalakítása után (1. a III. alatti fejtegetéseket): a) tudomásul vegye a koncentrációs részvénytársaságot; tehát írja körül a koncern fogalmát, érvényesítse a publicitás követelményeit a vállalatok egybefoglatságával szemben és akadályozza meg azt, hogy az egymással összefüggő vállalatok káros befolyást gyakoroljanak egymás belső életére; b) szabályozza a nagyrészvényeseknek és általában azoknak a személyeknek felelősségét, akik a háttérből döntő befolyást gyakorolnak; c) vegye figyelembe a többszavazatú részvényt és a bankszavazatot, végül d) tegye lehetővé az újabb finanszírozó eszközöknek, elsősorban a szavazatnélküli elsőbbségi részvénynek meghonosítását. Vezető elvként azonban az új részvény jogban a vállalatvédelemnek kell érvényesülnie. Ennek az elvnek erkölcsi súlyát a magyar bírói gyakorlat világosan meglátta, amidőn pl. kijelentette, hogy „az igazgatósági tagok erkölcsi kötelessége a vállalat érdekének munkálása" ... vagy, hogy „az olyan közgyüléshatározat is megtámadható, amely a vállalat érdekét sérti, mert erkölcstelen", stb., stb. III. Minthogy a reform szükségességének legfontosabb indoka a struktúraváltozás — csak természetes, hogy a jog és az élet közötti összhangot megteremteni kívánó reformnak mindenekelőtt a részvénytársaság szervezetét kell újjáalkotni.5 Semmi sem teszi annyira evidenssé az életnek a jogi szabályozástól eltávolodását, mint annak a szerepkörnek eltűnése, amelyet a törvény a részvénytársaság szerveinek megszabott. 5 „Di'3 entsclieidende Neugestaltung des Aktienrechts nruss in der Neuordmmg ihrer Verfassung liegen" (Schlegelbergsr). V. ö. „A részvénytársaság szervezetének jogi problémái" c. dolgozatommal. Magyar Jogászegyleti Értekezések. 1938. 188—211. L; Annales de droit commercial. 1938. évf.; Küzdelem a gazdasági jogért. L k. 637—663. L és IL k. 355—377. 1.