Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyar részvényreform erkölcsi alapelvei

407 kényen megtépázta. Minélfogva a részvénytársaságok — ha tőkefelszívó képességüket továbbra is biztosítani kívánják — kénytelenek a tőkések fantáziáját inkább izgató és bizalmát helyreállító újabb finanszírozó eszközök népszerűsítésére is gondolni. Ezek az újabb finanszírozó eszközök (convertible bonds, szavazatnélküli elsőbbségi részvény, az élvezeti jegyek különböző fajai, stb.) azonban olyan tagoltságát idézik elő a részvényeseknek és a tőkét szolgáltató egyéb érdekelteknek, ami struktúraváltozást jelent magánál a részvénytársaságnál is. 2. Az erkölcsi rendnek is legfőbb vezérelve az igazság kultusza.3 Az igazság azonban nem tűrheti, hogy a részvényjog akkor is változatlan maradjon, amidőn a szabályozott jogintézmény szerkezete már teljesen átalakult.4 És így helyesen jelölte ki Nell—Breuning (Aktienreform und Morál) a reform legáltalánosabb alapját abban, hogy amikor a jogszabály papiroson marad s a jogintézmény kisiklik az erkölcsi elvekl uralma alatt álló jogi szabályozás alól — a reform az erkölcsi rend posztulátumává is válik! 3. Ha most már azt kérdezzük, hogy mi az a rendező és összefogó alapelv, amelyen állva a reform le tudja vonni a struktúraváltozás konzekvenciáit — a helyes választ csak úgy adhatjuk meg, ha visszagondolunk azokra a jelszavakra, amelyeknek szuggeszciója alatt a reformmozgalom az egész világon elindult. Ezekben a jelszavakban a részvénytársaság körül leülepedett jogos érdekeknek a körvonalai domborodnak ki. A részvényes érdeke, aki azért kockáztatja tőkéjét, hogy azt minél jobban gyümölcsöztesse; a hitelezőé, aki azért ad kölcsönt a vállalatnak, mert bízik adósának fizetőképességében és -készségében; az állandó alkalmazotté, aki — esetleg egész életére szóló — biztos megélhetést keres a vállalatban; a fogyasztóké, akiknek helyzetét lényegesen megkönnyíti, ha a társaság megfelelő szolgáltatásokkal áll rendelkezésükre; az államkincstáré, akinek adóbevétele a jól megalapozott és helyesen működő vállalatoktól nagy mértékben függ, stb., stb. 4. A ker. törvény részvény jogának alapvető hibája, hogy kizárólag a tőkések (hitelezők és részvényesek) érdekét védi. De éppen ilyen hibát követne el a reform is, ha a példálódzva felsorolt jogos érdekek egyikét vagy másikát venné különösen oltalmába. Az egyoldalúságból csak egy út vezet ki. Ha — általánosítva a magyar bírói gyakorlat egyes esetekre szabott felismerését — a jogvédelem központjába a vállalat érdekét helyezzük. Ha a reform rendező és irányító alapelvnek a vállalat, érdekvédelmét minősíti, akkor nemcsak eleget tesz minden, a részvénytársasághoz fűződő jogos érdek kívánalmának (lévén a „vállalat érdeke" végeredményben valamennyi jogos érdeknek a szintézise), hanem legegyszerűbben fogja helyreállítani a megzavart összhangot 3 Pauler Ákos: Bensaetés a filozófiába. 3. kiad. 103. 1. * „Denn das Recht soll ja keine Luftkonstruktion sein, sondern in Rechtsuegeln das Lében seJbst einfangen" (Schiegelberger).