Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A magyar részvényreform erkölcsi alapelvei

404 testesítését és könnyű átruházását. Logikus következménye a korlátolt felelősség; helyesen annak a jogállapotnak az elismerése, hogy a részvényesek a társasági tartozásokért a társaság hitelezőinek egyáltalában nem felelnek.1 b) A tagságjog.forgalomképessége és a korlátolt felelősség olyan privilégiumot jelentenek, amelyben a részvénytársaság csak megfelelő garanciák ellenében részesíthető. Ezeket a garanciákat jelentik azok az alapvető jogszabályok, amelyek az alaptőke biztosításáról és megkötéséről gondoskodnak. c) A forgalomképes részvény háttérbe szorítja ennél a társas vállalkozásnál a „személyegyesülést" és a személytelen tőkét állítja előtérbe. A code de commerce ebben a személytelenségben látja a differentia specifica-t: „société anonyme". d) A forgalomképes részvény azonban a részvénytársaságnak nemcsak leglényegesebb jogi tulajdonsága és tengelye az egész részvényjogi szabályozásnak, hanem egyben egyetlen megfejtője a részvénytársaság gazdasági és szociológiai jelentőségének. A játékszenvedély az a szociológiai alap, amelyre a részvénytársaság helyezkedik, amikor a tőkepénzesnek olyan értékpapírt ad, amely esetleg nagy osztalékot és esetleg nagy árfolyamnyereséget biztosít. A játékszenvedélyt kapcsolja be — mint motort — a legreálisabb részvényvállalat is tőkeszerzéséhez; a tőkéseknek a részvényekkel szemben táplált optimizmusa teszi részvénytársaságok alapításának és tőkeemelésének előmozdítását (finanszírozását) az emissziós bankok igen jövedelmező üzletágává (szindikátusi nyereség), viszont ennek a játékszenvedélynek beteges elfajulása robbantja ki a legnagyobb visszaéléseket. 2. A társadalmi és gazdasági irányeszmék mai új értékelésénél önként vetődik fel a kérdés: lehet-e a kapitalisztikus részvénytársaságnak még jövője? Nem jelentenek-e a részvénytársaság és a részvény a mai gazdasági és erkölcsi szemléletben már anachronizmust f Az 1914/18. évi világháború után több kívánság és kísérlet látott napvilágot, amelyek szükségesnek minősítették a részvénytársaság lényegének átalakítását. Németországban megkísérelték a részvénytársaságot szociális organizmusnak (Unternehmen an sich) minősíteni, amelynél a magánkezdeményezés, vezetés és felelősség háttérbe szorulnak. Ausztriában a „gemeinwirtschaftliche Anstalt"-ban, Franciaországban a „société anonyme á participation ouriére"-ben akarták a részvénytársaság jövőbeli formáját megállapítani. Ezek mellett a reformtörekvések mellett maguk a nagy részvénytársaságokat vezető személyek is sokat tettek annak érdekében, hogy a részvénytársaságot kiforgassák lényegéből. A többszavazatú rész1 Ebben, a körülményben jelöli meg a részvénytársaság lényegét az 1942. évi olasz Codiee civile 2325. cikke: „Nella societá per azioni per le obbligazioni sociali risponde soltanto la societá con il sua patrimonio". Más fordulattal fejezi ki ugyanezt a gondolatot az 1937. évi nemet Aktiengasetz 1. §-a: „ohne peTsönlich für die Verbindlichkeiten der Gesellschaft zu haften".