Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

400 Sok igazság van abban, hogy a forradalmi mozgalmak vezérgondolatai sok évtizedeken át fejlődnek ki és már akkor élnek, amikor még a velük ellentétes rendszer zavartalanul uralkodik. Ezért nem meglepő, hogy a fasiszta és nemzetiszocialista irányzat oly sok készenálló gondolatot tudott és tud éppen a magánjog új rendszerének felépítése során felhasználni. És azt hiszem, hogy az ilyen új gondolatok fokozatos érvényre jutásának az a lehetősége, amelyet a magánjog területén ezúttal is megállapíthattunk, olyan nemzeti sajátságunknak a megnyilatkozása, amely magyarázatát adja annak, hogy a magyar történelem forradalmi átalakulásokról nem tud és hogy a mult század derekán is egy hosszú, a társadalmi rétegek éles összeütközése nélkül lebonyolódott reformkorszak eredménye volt a francia forradalom eszmevilágának befogadása. Ha azonban a magyar jogfejlődésnek ez a szerencsésebb alakulása a feszültséget kisebbé teszi is az élő jog és a következő kor követelményei között, éppen a bírói gyakorlatnak az a nagy szabadsága, amely eddig oly előnyös szerepet töltött be, válhatik veszedelmessé akkor, ha a törvényhozás irányítását nélkülözni fogja. Ha elgondoljuk, minő jogbizonytalanság lett volna úrrá Németországban, ha a kódex által az irodalom korlátai közé szorított és a fentiekben ismertetett szétágazó elvi állásfoglalások bírói döntésekben nyilatkoztak volna meg és a különböző bíróságok, tanácsok, ellentétes elvi alapon nyugvó határozatai útján vívták volna meg a maguk küzdelmét, a káros lehetőségekről képet kapunk. Ad 3. Igen természetes, hogy a fennálló jogunk nem minden vonatkozásban felel meg azoknak az elveknek sem, amelyek a német és olasz jog legújabb fejleményeiben közösek. Erre a minden vonatkozásban elérendő harmóniára nem is kívánunk törekedni. Hiszen — amint a kifejtettekből is kitűnik — senki sem kívánja tőlünk, hogy nemzeti jogunki jellegzetes vonásait feláldozzuk. Ebben a vonatkozásban Hedemannak nemcsak az olasz törvénykönyvvel kapcsolatban tett, fentebb már idézett kijelentésére, hanem egyenesen a magyar magánjogi törvénykönyvvel kapcsolatos fejtegetésére is hivatkozhatom.57 Hogy viszont oly fokú szellemi közösség, amely a geopolitikai, gazdasági és kulturális sorsközösségből folyó együttélés zavartalanságához szükséges, a Mt. és a nyugati népek új joga között nem hiányoznék, annak igazolására ismét egy korábbi tanuimányomra hivatkozhatom, amelyben a Mt, német fordításával foglalkozó külföldi tanulmányok anyagát ismertettem.58 Az annakidején már ismertetett külföldi anyaghoz csatlakozott Krusch jenai professzor tanulmánya, aki a magyar javaslatról írott ,™ 57 Betia<*tungen zu Ungarns Privatreehtsgesetzbueh. — Deutsche Justiz. 102. Jg. 1140. 1. 58 A magánjogi törvénykönyv külföldi visszhangja. — Gazdasági Jog, I- evf., 9. és 10. az. fe