Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

401 tanulmányát egyenesen a jog megújulásához szolgáló adaléknak címezi.59 A tanulmány kiemeli az általános rész hiányát, ami megfelel nemcsak a Schlegelberger-íele irányzatnak, hanem a törvénykönyv hívei egy része álláspontjának is.60 Krusch híve az általános résznek és a Mt. több olyan rendelkezését emeli ki, amely az általános részbe kívánkozik. E kiérdésen felül még három a német jogban is nyilt problémát elemez: 1. a társaság és jogközösség már ismertetett problémáját; 2. a jogi személyiség és 3. az absztrakt dologi szerződés kérdését. Az utóbbi kérdésnek a jövő német joga szempontjából való megoldatlanságát jellemzi, hogy Krusch több vonatkozásban Hecknek az Akademie für Deutsches Recht megbízásából írt tanulmányával is ellentétbe kerül. A részletkérdések gazdag sorának a Mt. megoldását legtöbbnyire helyeslő, sokszor kiemelten dicsérő érintése után a magyar javaslatot a modern jogfejlődés útján fontos határkőként jellemzi. „A javaslat jelentőségét — úgymond — nem csorbítja, hogy egyes kérdésekben más álláspontra is lehet helyezkedni. A ragaszkodás ahhoz, ami Magyarország jogéletében jónak bizonyult, szerencsésen kapcsolódik a mindenütt feltűnő haladniakarással. Ki kell emelni a világos gondolatfűzést, a mindenütt megnyilatkozó törekvést a népszerűségre és életszerűségre."61 Ehhez még csak azt kell hozzáfűznöm, hogy a Mt. rendelkezései egyes helyeken olyan vonatkozásokban is megfelelnek a Hedemann programmatikus állásfoglalásának, ahol ezt a fennálló jogról nem lehet világosan megállapítani162 és akkor ligy vélem, hogy a Mt. korszerűségét nem lehet kétségbe vonni. IV. Ha a kifejtettekből végső konklúzióként mégsem azt vonom le, hogy a Mt. javaslatának változatlan szöveggel való mielőbbi törvényerőre emelését tartom időszerű és sürgős feladatnak, ennek csak az az oka, hogy a Mt. nem foglal állást a magánjog új szellemének azokban a kérdéseiben, amelyek az előadottak szerint mind az olasz, mind a német munkálatok előterében állanak. Hogy azonban ilyen természetű általános kijelentésekre éppen a magyar jog jövő rendszerében szükség van-e és ha igen, milyen 59 Uhgarns Privatrechtsgesetzbuch. (Ein Beitrag zur Eeehtserneuerung.) — Z. für osteur. Recht. 8. Jg. 1. 1. 60 Az erre vonatkozó vita anyagát 1. Boehmer: i. m. 45. és köv. 1. 61 I. m. 51. 1. 62 Ali ez különösen a személyiségi jogok önálló szabályozása, az ingatlan tulajdon szabályainak megfelelő kiemelése és a házassági vagyonjognak a Bgb. jogánál máris egyszerűbb a fennálló joggal szemben is egységesítést, egyszerűsítést jelentő rendezése tekintetében. A fennálló jog már érintett szabályai is tüzetesebb, a Hedevnann elgondolásának pontosan megfelelő kifejezésre jutnak pl. a feleség keresőkötelezettségét megállapító 116. §-ban és a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó, csaknem! minden külföldi bíráló által kiemelten méltatott 1150. §-ban. , , \ , 26