Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

399 értékes eredménj-einek befogadásától, egyfelől — hála Werbőczy Hármaskönyvének — sohasem került olyan mértékben a XIX. század eszmevilágához idomított római jog hatása alá, mint a német jog, másfelől a német jog követésétől éppen azokon a pontokon tudatosan tartózkodott, ahol a Bgb-vel szemben az individualizmus túlzása cí­mén emelt vádak helytállónak bizonyultak. Az erről szóló tanulmá­nyomban55 ennek megvilágítására felhozott példák a Hedemann nyo­mán megsokszorozódnak. Nálunk a keresménye felett már a 14 éves kiskorú rendel­kezik, a feleség helyzete a családban olyan, amilyennek a Volks­gesetzbuch tervezi, a vétlen károkozásért való felelősség a bírói gyakorlatban régen tüzetes kiépítést nyert, a „Gefáhrdungs­haftung" körében az 1874:XVII. tc.-ből vont analógia már régen a legmodernebb igényeket kielégítő eredményt biztosított, a gazda­sági lehetetlenülés jogintézménye a richterliche Vertragshilfe-re kiterjedően az első világháborút követő években tökéletesen ki­épült, a ranghellyel rendelkezési jog 15 éve bevonult tételes jogunkba, amely a Briefhypothekot csak korlátolt körben, a gya­korlatba át sem ment jelzálogadósvlevél alakjában, a Rentetschuld-ot pedig egyáltalán nem fogadta be. Az elmebeteggel kötött szerző­désre a bírói gyakorlat már régen azt a megoldást követi, amelyet Hedemann javasol. Azokat a kívánalmakat tehát, amelyeket Hedemann alapos meg­fontolás után a részletek tekintetében az új kódexszel szemben az új korszellem jegyében felállít, a magyar magánjog jelentős részben már mai alakijában is kielégíti. Amikor ennek a jelenségnek a magyarázatát keresem, minden­esetre készséggel hajlom meg a kodifikáció kérdésében velem szem­ben állóknak a bírói gyakorlat útján fejlődő szokásjogot nagyra értékelő álláspontja előtt. Ezt a momentumot világosan meglátta Krusch a magyar magánjogi törvénykönyvről írt már ismételten idé­zett tanulmányában.56 A magyar bírót nem zárta el új gondolatok befogadása elől sem az 1865. évi kódex, mint az olasz bírót, sem a maga idejében már feltűnt ellentétes irányú gondolatokat kímélet­lenül elfojtó 1896. évi kódex, mint a német bírót. Sok olyan, az élet­viszonyok fejlődése folytán felmerült bölcs jogászi elgondolás, amely Németországban és Olaszországban a jogirodalom területén kifejtve évtizedeken át hiába várta a megfelelő alkalmat az érvényesülésre, nálunk a bíró jogfejlesztő tevékenysége révén, mint szokásjogi szabály élő joggá válhatott. 55 Neue deutsche Reclitsgedanken und das ungarische Privatrecht. Z. d. A. f. D. R. 1935. — Sonderheft. 66. és köv. 1. s« Die höchsrichterliche Reehtsprechung ... spielt... für die ungarische Rechtgestaltung eme noch ungleich wichtigere Rolle, als in. den meisten kon­tinentalen Staaten. In dieser Form ist auch einst und jüngst, kongenialea f remdes Recht den eigenen Bedürfnissen dienstbar gemacht worden. — I. m. 2. L

Next

/
Thumbnails
Contents