Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

398 ha az életviszonyok megkívánják, a nőt házon kívüli munka vállalásának kötelezettsége is terhelni fogja. A törvényes öröklési rend az egészen távoli rokonokig nem fog elnyúlni. A tulajdon kötelezettségi oldala erősebb hangsúlyt kap. A tulajdonfenntartás szociális szempontból korlátok közé szorul. Az ingatlanjog elkülönített szabályozáshoz jut, a különleges birtoktípusok azonban továbbra is megtartják jogforrásbeli különállásukat. A szerződési típusok új csoportosítást kapnak, a társasági szerződés és a közösség azonban külön részbe kerül (Recht der Vereinigungen). A kártérítési jogban a vétkességi elv mellett érvényesülni fog a méltányossági felelősség a következőképpen: „Ha a vétkességen alapuló felelősség tényálladéka nem valósul meg teljesen — akár a vétkesség, akár az adekvát értelemben vett kauzalitás hiányzik, — megfelelő kártérítést akkor kell szolgáltatni, ha a felelősség kizárása az eset különös körülményei folytán a nép egészséges érzületét feltűnően sértené." Emellett az ú. n. Gefáhrdungshaftung esetei tüzetesebb kiépítést nyernek. A viszonyok gyökeres változása esetére a szerződő fél elállási jogot kap, a bíró azonban azt egyességi ajánlattal elháríthatja. Az, aki a szerződés érvényességi kellékét az ellenfél előtt elhallgatva köt formahibás szerződést, az ellenfélnek kártérítéssel tartozik. A jog egyszerűsítése érdekében a jelzálogjogi formák száma csökkenni fog és a tulajdonosi telekadósság helyébe a ranghellyel rendelkezési jog fog lépni. A házassági vagyonjog sok változata is el fog esni. Az iskolásgyermek a mindennapi élet apróbb ügyleteire cselekvőképessé válik. A végrendelet alakszerűségei egyszerűbbé válnak az 1938. évi novella értelmében. Az elmebeteggel kötött visszterhes szerződés, ha az elmebetegség nem volt felismerhető, érvényes. Az elmebeteg vagy törvényes képviselője azonban a szerződést megtámadhatja, ha a körülmények, különösen a felek viszonyai következtében a szerződés fenntartása súlyos méltánytalanságot jelentene.54 Kimerítően igyekeztem felsorolni Hedemannak azokat a közléseit, amelyek már kialakult, vagy legalább valószínűen végleges részletrendelkezésekre vonatkoznak és csak azokat a fejtegetéseit mellőztem, amelyek még nem tisztázott kritikus pontokról szólanak. A felsorolás mindenkit meggyőzhet, hogy a kor szellemében fogant, sőt Frank miniszter által kifejezetten forradalminak jellemzett kodifikációs munkálatok valóban nem fogják a törvényhozás olyan tollvonásait eredményezni, amelyek a könyvtárak magánjogi tudományos anyagát makulatúrává változtatják. Ad. 2. De a kifejtettek és különösen Hedemann fejtegetései messzemenően igazolták azt a már régebben kifejteni megkísérelt tételemet, hogy az újkor szellemiségének hatása alatt a magyar jog sokkal kevésbbé szorul átdolgozásra, mint a német, mert bár a magyar jogfejlődés általában nem idegenkedett a német jogfejlődés 54 I. m. 35—50. 1.