Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

397 tás bizonyos mértékével fog találkozni. Az egynejűség, a végrendelet intézménye, a vérségi köteléken alapuló törvényes öröklési rend, a szerződéses szabadság, az ajánlat és elfogadás mint a szerződés keletkezésének útja, a telekkönyvi rendszer, mind olyanok, amelyeket senki sem kíván felborítani.49 Bölcsen utal Hedemann arra is, hogy az új kódexnek is szüksége lesz jogászi terminológiára, vagyis éles disztinkciókkal dolgozó, biztonságot nyújtó nyelvezetre. A népi nyelvhez való elsietett közeledés a pontosság rovására esnék, már pedig a bíró a jövő kódexétől is jogászilag biztonságot nyújtó kifejezéseket vár. Ez a nép széles rétegeiben talán bizonyos csalódást fog kelteni, hiszen a nép méltán elvárhatja, hogy a któdex világában úgy érezze magát, mint a saját házában, de — kérdi — kiizárja-e a családi házban az otthonosság érzését, ha a lakója nincs tisztában a kőműves- és ácsmesterség minden titkával.50 Nem törekszik a kódex túlságos rövidségére sem, hiszen azzal, ha a szükséges rendelkezések egy részét végrehajtási utasításokba tolnák át, semmi sem lenne megnyerve.51 Az életviszonyok — éppen úgy, mint a gépek — komplikáltabbakká váltak, részletesebb szabályozást igényelnek.52 Tárgyunk szempontjából a legtanulságosabb, amit Hedemann a kódex várható konkrét tartalmáról, egyes rendelkezéseiről mond. A törvénykönyvet néhány általános szabály fogja bevezetni, amelyek 1. a német nép javát legfőbb törvényként emelik ki; 2. a német vér, becsület tisztaságát és az örökletes tisztaságot a német népjog alapjaivá teszik; 3. a házasságot a jog különös oltalma alá veszik; 4. a gyermekben a német nép jövőjét látják; 5. a szülőket pedig kötelezik, hogy gyermekeiket testileg és erkölcsileg a német nép szolgálatára neveljék. Ezt a bevezetést követi a munkaerő törvényes védelmének deklarálása, amihez a tulajdon és az öröklési jog elismerése csatlakozik, majd a gazdasági életről fog a törvénykönyv megemlékezni. A jogsértések megtorlása és a bíró szerepe is érintve lesz a bevezetésben, ahol az állampolgárság kérdése is szükségképpen szóhoz kell, hogy jusson.53 A személyi jog nem a jogképességgel, hanem annak kimondásával fog kezdődni, hogy a népközösség minden némettől elvárja legjobb erőinek a közösség érdekében való kifejtését és ennek fejében biztosítja neki a jogállását. A becsület és általában a személyiség védelme jobban kiépül. A korhatárok megváltoznak, a 18. éven felüliek a keresményükről rendelkezhetnek, a gyám azonban az ellen tiltakozhat, amikor a döntés a gyámhatóságot illeti. A nő jogállása a házasságban előnyösebbé válik. Ezzel szemben, 49 I. m. 11—12. 1. 50 I. m. 23—26. 1. sí A 61. §-ból álló Erbhofgesetzhez több, mint háromszor ennyi § csatlakozott. 52 A kereskedelmi törvény a részvénytársaságokat 142. §-ban szabályozta, az 1937. évi részvénytörvény 290. §-ra terjed. I. m. 27. 1. 53 I. m. 28—32. 1.