Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

396 a gyengék kizsákmányolásának zsaroló rendszere helyébe a népesség szociális és jogi szempontból egyformán védett tagjai közötti igazi szerződési szabadságnak kell lépnie."40 Ha megfontoljuk, hogy a világ- egyetlen magánjogi törvénykönyve és így különösen a Bgb. sem volt bevallottan azok felé a célok felé irányozva, amelyekről Frank miniszter oly elítélően nyilatkozik és amelyeknek más célokkal felcserélését helyezi kilátásba, már ebből egymagában világos, hogy a reform célja nem annyira a törvény helyesen felfogott igazságos értelmének megváltoztatása lehet, mint inkább azoknak a visszaéléseknek a kiküszöbölése, amelyekre a Bgb. szövege lehetőséget nyújtott és amelyek a gyakorlatban magukat a jogszabályokat tüntették fel ellenszenves színben. A visszaélések lehetőségének kiküszöbölésére törekvés tehát elsősorban a jogszabályok tökéletesítésére irányuló, minden becsületes jogászban élő törekvéssel esik egybe. Természetesen a német törekvések ebben nem merülnek ki. Nemcsak tökéletesedést, hanem irányváltozást is jelent a közösségi gondolat előtérbenyomulása, amely a magánjog rendszerét egy zárt kötelezettségi rendszerré van hivatva kiépíteni. Ennek a szükségességét pedig a nemzetiszocializmus nem csupán elméleti síkon mozgó okoskodással állapította meg, hanem elháríthatatlan tárgyi momentumok alapján is. Ez az irányzat nélkülözhetetlen következménye annak, hogy 82 millió német él ugyanazon a területen, amelynek lakossága 100 évvel ezelőtt mindössze 20 millió volt. Az életet, a munkát és a szabad fejlődést ilyen körülmények között — mondja Frank miniszter47 — csak egy tökéletes kötelezettségi rendszer valósíthatja meg, míg a napóleoni kódex polgári ideáljának fenntartása a teljes atomizálódásra, mindenkinek mindenki elleni háborújára vezethetne. Ezeknek a célkitűzéseknek azonban, amint Hedemann félreérthetetlenül kifejti, nem kell a becsületes jogászi tradíciók feláldozására vezetniök, sőt korábbi időből való kitűnő jogászi munkaeredményeket a nemzeti szocializmus szempontjából nemcsak értékelni lehet, hanem azokat fel is kell használni.48 Leszereli Hedemann a Bgb. elleni túlzó támadásokat, elismeréssel adózik az osztrák ptk.nak, megértéssel nyilatkozik azokról, akik a régi, akár 130, akár 40 éves joghoz ragaszkodnak. „So gross die Wandlung ist, — mondja — in der wir stehen, wir bleiben doch eben auf der Entwicklungsstufe stehen, zu der wir. das heisst unser Volk, von den früheren Jahrzehnten und Jahrhunderten her aufgestiegen sind. Darum úrnőében uns kulturelle, politische, allgemeinmenschliche Anforderungen, die schlechthin zeitbedingt und deshalb unentrinnbar sind." Éppen ezért előkészíti a jogászvilágot, hogy az új kódexben a stabili« Franl" miniszter beszéde az Akadémia 1940-es évi ülésén. (Hedemann i. m. 12. 1.) v 4T 1939 májusi beszéd. Hedemann i. m. 13. 1. 48 T. m. 13. és köv. 1.