Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

394 Lange31 azt mutatta ki, hogy az egységes törvénykönyv és a részlettörvények közötti választás független a jogrendszer szellemétől és alapfelfogásától. Azt a követelményt, hogy az individualisztikus, materialista, és a germántól idegen római szellem, amelyet a Bgb. szemére vetettek, leküzdhessék, éppen olyan jól teljesíteni lehet az. ú. n. konkrét rendező törvények38 sorozatával, mint az eddigi magánjog egész anyagát felölelő kodiíikációval. Lángénak az a további érvelése azonban, hogy a törvénysorozat alkotása ugyanazokkal a veszély ékkel járna, mint a novelláris megoldás, mások — így különösen Boehmer39 — nem osztották. A kérdés lényege Boehmer szerint az, vájjon van-e valami olyan tárgyi momentum, amely a tradicionálisan ú. n. magánjogi szabályokat az emberi életviszonyok egyéb szabályaitól megkülönbözteti és az ilyen szabályokat zárt egységgé foglalja össze. Az egyén és a közönség viszonyában Boehmer ezt az egységes elvet fel is fedezi és a magánjog már említett négy alapfogalmát: a magántulajdont, a magánöröklést, a szerződési szabadságot és a magáncsaládot közös nevezőre is hozza. „Das subjektive Privatrecht ist... letzten Endes nichts anderes als das Kecht zur Erfüllung der Gemeinschaftspflicht und nimmt darum an dem „ethischen Pathos" teil, das dieser Pflicht ruht. So verstanden, weht aber in allén diesen Gebieten des Rechtslebens, so abgestuft im einzelnen die sozial Pflichtbetonung sein mag, und so sehr sie im Familienrecht einen gesteigerten Wertakzent enthált, eine gemeinsame „Lebensluft", die man nun einmal nicht anders und nicht treffender bezeichnen kann als die der „Privatspháre" des völkischen Lebens."40 A családi és öröklési jog állhat más síkon és kell is, hogy ennek szabályai ezzel számot vessenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a családi és öröklési jog síkja más természetű sík is lenne. A családapa tartási kötelezettsége, a háziasszony és családanya tevékenysége, a gyermeknek a szülői házban kifejtett segítőtevékenysége éppen a legintimebb, a leginkább magántermészetű emberi kapcsolatokon nyugszanak és a közjog világába való áttolásuk nem a bagatellizálástól való megóvásukat, hanem természetellenes rendezésüket jelentené.41 Az ingatlan és az ingó tulajdona mutat ugyan a jogi szabályozásban sok nem lényegtelen különbségeit, de a közös vonások kiemelésével ebben a vonatkozásban még könnyebb volt a Schlegelberger álláspontjának cáfolata.42 Hiszen a kétfajta tulajdon különbségeit nem is lehet máskép felismerni, mint a tulajdon általános fogalmának kétezer év óta szilárdan álló bázisán. Ami végül a társaságok jogának a mindennapi forgalom 37 Deutsche Reditswiseenschaft 1939. — 227. 1. 38 „Konkrété Ordnungsgesetze", a „Blockgeset&e" fogalmának világosabb kifejezése, 39 Jahrb. d. A. f. D. R. 1939—40. 37. 1. 4° I. h. 39. és köv. 1. 41 I. h. 41. 1. 42 I. h. 42. és köv. 1.