Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - Csendes társaság vagy alkalmi egyesülés!

352 háttérben marad, habár csak meghatározott számú ügyletre egyesültek, b) vagy csak akkor, ha az egyik társ háttérben marad, s ezen felül a társulás meghatározatlan számú ügyleteld lebonyolítására alakult. Amint dr. Molnár László cikkéből kiveszem, ő az előbbi állásponton van, — én viszont az utóbbin. a) A K. T. 62. § nem kívánja meg, hogy az alkalmi egyesülés kifelé mint társaság jelentkezzék. Ha a törvény nem kívánja, nincs okunk reá, hogy ezt a feltételt a törvénybe belemagyarázzuk. — A valóságban a legtöbb ilyen egy vagy több meghatározott ügyletre vonatkozó egyesülés a háttérben marad, s kifelé a szükséges ügyleteket az alkalmi egyesülés valamelyik tagja köti saját nevében. (A finanszírozásokon kívül is p. o. tőzsdei akciók, egy nagyobb szállításra több vállalkozó egyesülése stb.) Ezt nem lehetne akkor sem elkerülni, ha a törvénynek olyan értelmet tulajdonítanánk, hogy az alkalmi egyesülésnek kifelé társaságként kell jelentkeznie, mert akkor a „közreműködő társ" mint a társaság bizományosa kötné az ügyleteket saját nevében. De az ilyen „konstrukciós" megoldás csak feleslegesen bonyolítaná a kérdést anélkül, hogy bármi előnye lenne. Ezért álláspontom szerint még nem zárja ki az alkalmi egyesülés létrejöttét az,, hogy az alkalmi egyesülés céljára szükséges ügyletekben csak az egyik fél jelentkezik ügyletkötőként, a többi társ a háttérben marad. Ez még nem teszi az alkalmi egyesülést csendes társasággá. b) A kereskedelmi társaságoktól elsősorban az különbözteti meg az alkalmi egyesülést, hogy a kereskedelmi társaságok meghatározatlan számú ügyletek kötésére alakultak, míg az alkalmi egyesülés csak meghatározott számú ügylet kötését célozza: gazdaságilag a kereskedelmi társaság tagja üzlettárs, az alkalmi egyesülés tagja pedig ügylettárs. Azt hiszem helyes, ha alkalmi egyesülés és a csendes társaság közötti határvonalat is ezen a nyomon keressük. A csendes társasági törvény szövege szerűit is a csendes társ a „vállalatban" vesz részt. Vállalaton pedig kereskedőre vonatkoztatva az üzletet érti, nem pedig valamely ügyletet. Ez kitűnik abból, hogy a „vállalat tulajdonosáról" beszél, már pedig az üzletnek lehet tulajdonosa, de az ügyletnek nem. Tehát a CsT. is nyilvánvalóan üzlettársat és nem ügylettársat ért a csendes társon Ezért véleményem szerint a CsT. és a KT. szövegének összehasonlításából is arra a következtetésre jut az ember, hogy az alkalmi egyesülést a csendes társaságtól is az különbözteti meg, hogy az alkalmi egyesülés egyes ügyletekre szól, a csendes társaság pedig az egész üzletre (vagy annak valamely önálló részére). A magam részéről kissé mesterkéltnek érezném azt a magyarázatot, hogy a „vállalatban", „üzletben" részes az is, aki az üzletnek csak egyetlen ügyletében vett részt. II. Az előadottak szerint a törvény szövegében nem látok alapot a dr. Molnár László álláspontja szerinti megkülönböztetésre: nézetem