Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

IS A személyi momentum annyiban lép az előtérbe, hogy a tagoknak — tekintet nélkül a jegyzett üzletrész nagyságára — a közgyűlésen csak egy szavazatuk van.17 s az igazgatóság tagjai csupán a tagok közül választhatók. Mint általános jellegzetességet meg kell még említeni, hogy a kódex — amint hogy ez a parancsuralmi Olaszországban nem is lehet máskép — a szövetkezet jog szabályozását nem helyezi liberális alapokra, hanem az intenzív állami beavatkozás mellett tör lándzsát. Kimondja, hogy a szövetkezetek a kormány engedélyezési, ellenőrzési és a külön törvényekben megállapított egyéb természetű felügyelete alatt állanak. Az állami beavatkozás módját azonban — minthogy ez túlmenne az általános jellegű kódex keretein — nem szabályozza, hanem azt külön törvények hatáskörébe utalja. A kódex szövetkezeti jogának általános jellemzése után még röviden ismertetni kívánjuk a szövetkezetre vonatkozó főbb rendelkezéseket, amelyeket a rész vényjogi szabályokkal ellentétben, illetőleg azok mellett a szövetkezetekre alkalmazni kell. A szövetkezet megalakulásához közokirat szükséges ; magát a cégjegyzékbe bejegyeztetni köteles. Egy tagnak a részesedése nem haladhatja meg az ötvenezer lírát, viszont egy tagrész nem lehet kisebb száz líránál. Egy részvény (üzletrészjegy) névértéke nem lehet több ezer líránál. A részvény (üzletrészjegy) joghatályosan csupán az igazgatóság hozzájárulásával ruházható át. Az alapszabályok felhatalmazhatják az igazgatóságot, hogy a szövetkezet részére a tagrészesedéseket (részvényeket) megszerezzék. Az ilyen szerzés azonban kizárólag a törvényszerűen megállapított tiszta nyereség terhére történhetik. A kódex nem ismeri a korlátolt és közvetlen felelősséget. A szövetkezet vagy korlátlan, vagy pedig korlátolt felelősségű szövetkezet lehet. A korlátlan vagy korlátolt felelősségű jelleget a szövetkezet elnevezésében is kifejezésre kell juttatni. A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné, hogy a szövetkezet bizonyos tagjai korlátlauul, más tagjai pedig korlátozottan feleljenek. A korlátlan felelősség mindig másodlagos, a tagokkal szemben csupán a felszámolás vagy a csőd esetében érvényesíthető. A korlátolt felelősség kétféle lehet : a szorosan vett felelősség (a jegyzett és befizetett — esetleg a részvényben megtestesített — üzletrész erejéig) és a szavatosság, amely a részjegy bizonyos hányada erejéig a taggal szemben csakis akkor érvényesíthető, ha a szövetkezet vagyona a kötelezettségeket nem fedezi. A közgyűlésen szavazati joguk azoknak a tagoknak van, akik már legalább három hónapja a tagkönyvbe be vannak vezetve. Azok a szövetkezetek, amelyeknek taglétszáma az ötszázat meghaladja és működésüket több község területén fejtik ki, külön gyűléseket tarthatnak, amelyek a közgyűlésre képviselőket küldhetnek ki. Az igazgatóság tagjai óvadékot csak akkor kötelesek letenni, 17 Jogi személy-tagoknak legfeljebb öt szavazatuk lehet.