Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

17 A korlátolt felelősségű társaság szervei általában egyeznek a részvénytársaság szerveivel, azzal a különbséggel, hogy a társaság felügyelőbizottságot felállítani csak akkor köteles, ha az alaptőke összege meghaladja az egymillió lírát (nálunk százötvenezer pengőt), avagy ha az alapszabályok a felügyelőbizottság felállítását elrendelik. A felügyelőbizottság felállításának kötelessége a taglétszámtól (nálunk huszonöt tag) független. Ha a korlátolt felelősségű társaságnál felügyelőbizottság nem működik, minden tagnak joga az igazgatóságtól az üzletmenetre vonatkozólag felvilágosítást kérni. A társasági tőke egybarmadrészét képviselő tagok saját költségükön évente egyszer revíziót vitethetnek keresztül. Egyébként a kódex a részvénytársasági szervekre vonatkozó már ismertetett rendelkezésekre utal. A közgyűlés,16 az igazgatóság, a felügyelőbizottság megalakulása, mŰKödése stb. a részvénytársaságéval azonos.16 B) Áttérve a kódexnek a kölcsönösségen alapuló társulatokra, nevezetesen a szövetkezetekre (societá cooperative) vonatkozó szabályaira, mindenekelőtt meg kell állapílanunk, hogy a kódex nem öleli fel az egész olasz szövetkezeti jogot. Csupán általános jellegű szabályokat tartalmaz, amelyek akkor hatályosak, ha külön törvényes előírások másként nem rendelkeznek. — Az a probléma, vájjon a szövetkezet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e vagy sem, természetesen fel sem merülhetett, hiszen az új kódex jelenlegi felfogásunk szerinti „kereskedelmi társaságokat" nem is ismer. A kódex mégis szembeállítja egymással a társaságokat és a szövetkezeteket. A két társulási forma között a különbséget törvényszerkesztési szempontból akként is kifejezésre juttatja, hogy a társaságokat és a szövetkezeteket is külön-külön címben tárgyalja. Lényegben a két társulási forma között a különbség az, hogy a társaságok célja : a gazdasági tevékenység, a szövetkezeteké pedig kölcsönösség. Egyebet a kódex nem mond ; a kölcsönösséget azonban többször is hangsúlyozza és megtiltja, hogy olyan társaság, amelynek nem kölcsönösség a célja, magát szövetkezetnek nevezze. A törvény szövegéből következik tehát, hogy a szövetkezet minden olyan területen működhetik, ahol a kölcsönösség megvalósítható. Ennek ellenére a szövetkezetet inkább tőketársulásnak, mint személyi egyesülésnek kell tekinteni. Ez kifejezésre jut már abban is, hogy a kódex — hasonlóan a K. T.-hez — a szövetkezetekre a rész vényjogi szabályokat alkalmazza. A korlátolt felelősségű szövetkezet a tagok tőkerészesedése erejéig „részvényeket" (nálunk üzletrészjegyeket) bocsáthat ki. 15 A közgyűlésen minden ezer líra (nálunk 100 pengő) összegű törzsbetét egy szavazatra jogosít. 16 A részvénytársaságra és a kori. felelősségű társaságra vonatkozó törvényes rendelkezéseink között azért vannak alapvető különbségek, mert az 1930 : V. t.-c. megalkotásakor elavult K. T.-nk rendelkezéseit a kori. felelősségű társaságra alkalmazni nem lehetett. Az 1930 : V. t.-c. mintegy előhírnöke és valószínűleg mintája is a már régen aktuális új részvénytörvénynek. 2