Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

11 Az ilyen részvények összértéke azonban nem haladhatja meg az alaptőkének a felét. A társaság a részére teljesített munkaszolgáltatásért járó rendkívüli nyereségrészesedés fejében az alaptőke megfelelő felemelése mellett ú. n. munkarészvényeket is kibocsáthat. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a vállalat munkásait a vállalati nyereségben részesítse. A részvények bemutatóra, avagy névre szólhatnak,6 hacsak az alapszabályok úgy nem rendelkeznek, hogy a társaság csupán névre szóló részvényeket bocsáthat ki. Az alapítási okirat a névre szóló részvények elidegenítését külön feltételekhez kötheti. A K. T. nem tartalmaz rendelkezéseket az egytagú részvénytársaságokra vonatkozólag.7 Nem tiltja meg azonban, hogy a részvények — a megalakulás után — egy kézben egyesüljenek. Az új kódexnek a K. T.-nkhez hasonló olyan rendelkezése sincs, amely a megalakulásnál legalább hét tag jelenlétét megkívánná . Olyan szabályt sem találhatunk benne, amely a részvényeknek egy kézben való egyesítését lehetetlenné tenné, avagy megnehezítené. Kimond ja azonban a kódex, hogy a részvényes egész vagyonárai, korlátlanul felel a társaság fizetésképtelensége esetében azokért a kötelezettségekért, amelyek oly időszakban keletkeztek, amikor az összes részvények tulajdonában voltak. Ez a szabály kétségtelenül alkalmas alapot fog adni olyan bírói gyakorlat kifejlődésére, amely megvédi a hitelezőket attól, hogy követeléseik kielégítési alapjául csupán a részvénytársaság,tehát adósuk részvény vagyona szolgáljon, holott lényegében véve a részvénytársaság adósuk egyéni cége, s így a társaság tartozása is adósuk egyéni tartozása. A kódex — hasonlóan a K. T. 161. §-ának rendelkezéseihez — megtiltja, hogy a részvénytársaság saját részvényeit megszerezze, avagy zálogba vegye. A kódex rendelkezése azonban kevésbbé merev. A társaság megszerezheti saját részvényeit, ha ahhoz a közgyűlés hozzájárul, vagy ha a társaság a részvényeket a tiszta jövedelemből e célra tartalékolt összeg terhére vásárolja meg. A törvény azonban megakadályozza, hogy az igazgatóság az így megszerzett részvényekkel esetleg visszaélhessen. A részvények után 0 szavazati jog mindaddig nem gyakorolható, amíg a részvények e részvénytársaság tulajdonában vannak. A törvény tilalma nem terjed ki 6 Az új Codice civile a kötelmi jogi részben (libro delle obbligazioni, Titolo V. Art 832—871.) szabályozza az értékpapírjogot. Megkülönböztet bemutatóra, rendeletre és névre szóló értékpapírokat. A névre szóló értékpapírok átruházása hátirattal ugyan történhetik, de csak közjegyző vagy tőzsdeügynök (agente di cambio) közbejöttével. Üres hátirattal történő átruházásnak helye nincs. Az 1865. évi Codice di commercio szerint a részvények szintén bemutatóra vagy névre szólhatnak. A névre szóló részvény azonban hátirattal át nem ruházható. Az átruházás csak a részvénykönyvbe való bejegyzéssel történhetik. Az 1941 okt. 2ő-i 1148. sz. rendelettörvény a réBZvónyanonimitást megszüntette. (V. ö. : Gazd. Jog II. évf. 615. o.) Mindaddig, míg e rendelettörvény hatályban marad, a kódexnek a bemutatóra >v.6\ó részvényre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. 7 V- ö. : Kuncz : Magyar kereskedelmi és váltójog I. rész 2. fele. 214. és :330. o.