Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - A "kereskedelmi társaságok" joga az új olasz polgári törvénykönyvben

12 továbbá a részvénybevonás útján foganatosított alaptőkeleszállításra. A törvény végül tiltja, hogy a társaság kölcsönt nyújtson harmadik személynek abból a célból, hogy a társaság részvényeit megszerezze. Az alaptőke)'elemelés esetében K. T.-nk az elővételi jogot nem szabályozza ; a K. T. tehát nem nyújt védelmet a „részvényfelvizezés ellen". A kódex értelmében az újonnan kibocsátott részvényekre a régi részvényeseknek — részvénytulajdonuk arányában — elővételi joguk van. Az elővételi jognak a gyakorlására, az alaptőkefelemelésnek a hivatalos lapban való közzétételétől számított, legalább tizenöt napos határidőt kell adni. Ha a társaság érdeke kívánja, a közgyűlés az alaptőkefelemelés kimondásával egyidejűleg korlátozhatja a részvényesek elővételi jogát. Az ilyen határozathoz azonban legalább az alaptőke felét képviselő részvényesek szavazata szükséges, még akkor is, ha a közgyűlés a szavazatképtelenség miatt már másodízben hivattatott össze. Igen fontosak azok a rendelkezések, amelyek a részvényláncolást és az alaptőkék fiktív sokszorosítását vannak hivatva megakadályozni. E végből a kódex megtiltja, hogy a) valamely társaság saját tőkéjét a felette ellenőrzést gyakorló társaságnak, vagy e társaság által ellenőrzött más társaságnak részvényeibe fektesse ;8 b) hogy az alaptőke megszerzése, illetőleg felemelése kölcsönös részvényjegyzés útján történjék,akár úgy is, hogy ezt harmadik személyek közvetítik ; végül c) hogy a társaság más vállalatokban olymértékű részesedést vállaljon, hogy ezáltal az alapítási okiratban meghatározott terjedelem és társasági célkitűzés megváltozzék, illetőleg módosuljon. A részvénytársaságnak szervei : a közgyűlés, az igazgatóság, és a felügyelőbizottság. Ide számíthatjuk továbbá, az esetben, ha a társaság kötvényeket bocsát ki, a kötvénybirtokosok gyűlését és a köt vény birtokosok közös képviselőjét. A közgyűlés lehet rendes és rendkívüli. Ezt a megkülönböztetést azonban nem az általánosan elfogadott szóhasználatunk szerint kell érteni. A kódex rendkívüli közgyűlésnek minősíti azt a közgyűlést, amely a) az alapító okirat módosításáról, b) kötvények kibocsátásáról és végül c) a felszámolók kinevezéséről és jogairól dönt. Minden egyéb közgyűlés — rendes közgyűlés. Ha az alapító okirat másképpen nem rendelkezik, a rendes közgyűlés határozatképességéhez az alaptőke felét képviselő részvényesek jelenléte szükséges. (A K. T.-nek ily rendelkezése nincsen, a közgyűlés lefolyásának a szabályozását az alapszabályokra bízza.) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a legfeljebb 30 napon ugyanazzal a tárgysorozattal összehívott közgyűlés a képviselt alaptőke nagyságára való tekintet nélkül határozatképes. A rendkívüli közgyűlés határozatához az alapító okirat más rendelkezésének a hiányában — legalább az alaptőke felét képviselő részvényesek szavazata szük8 A törvény ellenőrző társaságon oly társaságot ért, amelynek tárcájában oly összegű részvény van, hogy annak révén az ellenőrzött társaság közgyűlésén határozó befolyást gyakorolhat.