Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

111 az uralgó tolok tulajdonosára nem jelent számbavehetö hátrányt. Ezért a bíróság a szolgalom áthelyezésének jogosultságát az új út karbantartási költségének a felperesre hárításával megállapította. (C. V. 4279/1941.) Űrbéresek képviselete. — (30.) Felperesek, mint az úrbéres közönség tagjai, ugyanezen úrbéres közönség nevében álló ingatlan birtoka iránt léptek fel annak az álláspontnak elfoglalása mellett, hogy bármely volt úrbéres telektulajdonosa jogosítva van a vitás jogot a volt úrbéresek közönsége javára érvényesíteni. Ezzel szemben a kir. Kúria állandó gyakorlata •szerint a szervezetlen volt úrbéreseket amennyiben valamennyien perben nem állanak, oly tárgyú perekben, amelyek a nekik jutott közös ingatlanukra vagy ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak, vagy a községi bíró, vagy a volt úrbéresek szabályszerűen egybehívott közgyűlése által erre a célra kijelölt egy vagy több úrbéres képviseli, a képviseleti jogosultságát pedig a volt úrbéresek összeségének kellő módon egybehívott közgyűlésén kapott felhatalmazás adja meg. (C. V. 2256/1941.) Ajándékozás. — (31.) Alperesnek azok a cselekményei, hogy a felperes nevének jogtalan aláírásával kölcsönszerzés végett okiratot hamisított, s hogy a felperes felé durva sértést kiáltott, hogy az ajándékozás ellenében kikötött szolgáltatásokat éveken át hiányosan teljesítette, alapul szolgálnak a durva hálátlanság megállapítására ós ha a felperes nem bocsátotta volna, meg ezeket, úgy felperes az ellátási szerződéssel vegyes ajándékozási szerződés felbontását ez alapon jogosan követelhetné. Felperesnek ós feleségének az a magatartása ugyanis, hogy az okirathamisításról való tudomásszerzésük után is jó barátságban voltak, az alperessel és a fentebb említett sértő kijelentésnek megtörténte után szüreten, majd disznóölés alkalmával az alperes vendégei voltak, nála ettek és ittak, majd pedig alperes volt a folperes vendége, az előbb történteknek megbocsátását nyilvánvalóvá teszi. (C. I. 3454/1941.) — (32.) A durva hálátlanság fennforgásának vagy fenn nem forgásának megállapításánál a megajándékozott cselekményeit a felek társadalmi helyzetének és a cselekmények elkövetése idejében az ajándékozó és a megajándékozott között fennállott viszony egész tartamának szem- előtt tartásával kell megítélni. Ilyenformán elbírálásra kerül az is, hogy az ajándékozó közrehatott-e és mennyiben a durva hálátlanságként panaszolt cselekmény előidézésében vagy elkövetésében. (C. I. 3239/1941.) Pethö Tibor ' Szövetkezeti joggyakorlat Közgyűlési határozat megtámadása tagkizárási kérdésben. (2.) A szövetkezetből kizárt tag is jogosult a K. T. 174. §-ban megállapított korlátok között olyan közgyűlési határozat megtámadására, amely a kizárás tárgyában hozott igazgatósági határozat felett fellebbezés folytán dönt. A felperesnek tehát megtámadási joga van. A kizárás alapjául felhozott tények valódiságát és azt, hogy ezek a ténykörülmények az alapszabályok szerint kizárási okoknak minősíthetők-e, a bíróság az állandó bírói gyakorlat értelmében felülbírálhatja. (C. IV. 3240/1941.) G—cz.