Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

SZEMLE Wertőczy-ünnep a kolozsvári egyetemen. A kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetem jog- és államtudományi kara által Werbőczy halálának négyszázéves fordulója alkalmából rendezett ünnepélyt Bálás P. Elemér jogkari dékán nyitotta meg „Werbőczy, a modern ember'' című előadásával. Kifejtette, hogy Werbőczy tipikus renaissance-ember, akiben a renaissance-ra jellemző feloldatlan ellentétek nagyrészét megtaláljuk, így az antik és a középkori — keresztény — felfogás együttes jelentkezését. Antik hatás Werbőczynél a római jog szellemének, a római racionális törvényértelmezési elveknek átvétele, amivel a magyar jog a modern jogfejlődés útjára lépett, mégpedig a római jog részletes szabályainak tartalmi átvétele — recepciója — nélkül. Antik hatás jellemzi Werbőczy állásfoglalását a jobbágykérdésben is : a személyi jelleg nagymértékű megtagadása az emberek egy csoportjától. Ellenben keresztény — középkori — eredetű személyi szemléletet alkalmaz a Hármaskönyv közjoga, a nemzeti önkormányzat elve. De nemcsak renaissance-ember Werbőczy, hanem valósággal modern ember is. Nem ugyan jogi vonatkozásban, mert a modern jogot nagyrészt jellemző dinamikus dologi szemlélet — találmányi, szerzői, védőjegyjog stb. — még hiányzik Werbőczynél, de modern Werbőczy, az ember. A Hármas könyv hatását jórészt annak köszönheti, hogy Werbőczy — felismerve a könyvnyomtatás találmányának, a benne rejlő dologi dinamikának óriási jelentőségét — saját költségén kinyomatta, művét és így gyorsan és széles körben elterjesztve — a feledéstől is megmentette. Csekey István professzor közjogi szempontból foglalkozottWerbőczyvel és főleg abban látta Werbőczy jelentőségét, hogy az alkotmányjog terén alkotott el nem múló értéket. Foglalkozott Csekey Werbőczynek jogforrástani felfogásával, mely mai jogunkban is uralkodik. Méltatta Werbőczy tanítását a Szentkorona eszméje és az organikus államfelfogás szemszögéből s különösen kiemelte Werbőczy álláspontját az uralkodói hatalom átruházott természete felől. Kereszténység, európaiság, közösségi gondolat és a nemzeti hagyományoknak minden idegen eszmével szemben való megőrzése és a jövő számára átmentése a magyar államiság bibliájának azok az eszmei kincsei, amelyekből nemzetünk lelke sugárzik felénk, mondja Csekey : ezért nem avulhat el a Hármas könyv, ezért örök az élete, mint magáé a nemzeté. Szászy István professzor magánjogi szempontból taglalta a Hármaskönyv szerepét. Magánjogtörténeti vonatkozásban Werbőczy jelentősége Szászy szerint az, hogy elhárította a római jog