Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat

<r2 recepciójának veszélyét , mint a nálunk eddig nem méltatott Bracton az angol jogot illetően. A jogtudomány irányában az a nagy érdeme Werbőczynek, hogy a Hármaskönyv az első magyar tudományos jogi mű. A hatályos magyar jogban pedig Werbőczy jelentősége az, hogy a Hármaskönyv egyes jogtótelei ma is élnek, mások pedig genetikai alapjai mai jogintézményeinknek. Bónis György professzor, a kolozsvári egyetem ifjú történésze nagy történeti apparátussal arra mutatott rá, hogy Werbőczy juttatta befejezéshez a törvény és a szokásjog küzdelmét és olyan jogforrástani megoldást hozott látre, mely sajátosan magyar jellegű. Vázolta az előadás azt a történeti folyamatot, mely a két jogforrás viszonyában Werbőczy előtt és Werbőczy életében végbement és rámutatott arra, hogy a szokásjog fejlődése szempontjából nagy volt a jelentősége a magyar bíráskodás centralizált jellegének. Csupán akkor kezdődik harc a szokásjog ellen, amikor a törvényhozás királyi ügyből országgyűlési üggyé válik. A kiegyenlítést Werbőczy tanítása hozza a szokás törvényrontó erejének dekretálásával. y^A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat. Törvényalkotás szüksége a magyar mezőgazdaság fejlesztése végett néhány évvel ezelőtt merült fel, először a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kezdeményezte a jogszabályalkotást. A külföldi joganyag összegyűjtése után a törvényjavaslat előkészítésére irányuló munkálatokat a földmívelésügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya mintegy másfél évvel ezelőtt kezdte meg, gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter hivatali működése idején. Báró Bánffy Dániel, hivatalbalépése után, különös gonddal foglalkozott a javaslat ügyének előbbrevitelével. Belekapcsolódott a munkálatokba a pénzügyminiszter is, mint a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépítésével is megbízott miniszter. A törvényjavaslat előkészítésénél a földmívelésügyi tárca nemcsak az érdekképviseleteket hallgatta meg a szokásos módon, hanem az ország vezető közigazdasági szakférfiait is meghívta szóbeli véleménynyilvánítás végett. A törvényjavaslatot a földmívelésügyi miniszter 1941. évi december hó 12-én nyújtotta be. A javaslat nyolc fejezetben 41 §-ra oszlik. Csatlakozik hozzá 55 nyomtatott oldalon a külföldi jogfejlődést, az általános és részletes indokolást, valamint a javaslattal kapcsolatos közgazdasági és pénzügyi munkaterv lényegét magában foglaló indokolás. Az J. fejezet a mezőgazdaság fejlesztésénél: irányóról és módszereiről beszél. Határozott időtartamot, amely alatt a munkatervet meg kell valósítani, a javaslat nem állapít meg. Ilyen kötött időtartam a feladatok különböző természetébe ütköznék, egyes közfeladatok ugyanis rövidebb, másokat (pl. talajjavítás, tago-