Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A magyar mezőgazdaság megszervezése

85 sajnáljuk, hogy a javaslat nem ment egy lépéssel tovább ós nem rendelkezett afelől is, hogy a törvény alapján létesülő társulások miként illeszkednek bele szervesen mezőgazdasági közigazgatásunkba. Mert — amint látni fogjuk — ezek a társulások szabályszerű közigazgatási szervek lesznek és remélhetőleg dűlőre fogják vinni a mezőgazdasági önkormányzat ügyét is. A társulás célját tekintve, a Javaslat kétféle mezőgazdasági társulást különböztet meg. A 31. § (1) bekezdése szerint a minisztérium egy-egy termelési ágra vagy nagyobb befektetést igénylő talajjavító munkálatra nézve a termelők társulását elrendelheti, valamely mezőgazdasági érdekképviselet keretében. Ezek a kizárólag termelőkből és a termelés fejlesztésére alakult mezőgazdasági termelői társulások. Mezőgazdasági jogunkban nem ismeretlen alakulások ezek, egyszerű kényszertársulások, amilyenek alakítására eddig is volt példa. A javaslat azonban nemcsak, sőt nem elsőKorban a kényszertársulások alakítására törekszik, hanem külön féle serkentő eszközökkel önkéntes társulásokat kíván életrehívni. A 14. § rendelkezései szerint a földmívelésügyi miniszter köteles előmozdítani szövetkezetek vagy más társulások alakítását, gazdatársadalmi szervezetek működését és e célból a támogatás és a kedvezmények nyújtásának feltételeit rendszerint előre és lehetőleg egységesen kell megállapítani. A 13. § a talajjavító munkák támogatását elsősorban az erre alakult érdekeltségeknek ígéri. A 32. § komoly támogatási lehetőségeket biztosít a társulásoknak. Egészen újszerű, univerzalisztikus, rendi felfogású a 31. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a kereslet és kínálat helyesebb szabályozása céljából, megfelelőbb termelői árak biztosítása végett, továbbá a termelők, feldolgozók, a forgalombahozók és a fogyasztók érdekeinek Összeegyeztetése végett a minisztérium elrendelheti a növénytermelók, illetőleg az állattenyésztők, a feldolgozók és a forgalombahozók között közös szervezetek alakítását. E szervezeteket a Javaslat valóságos hatósági jogkörrel is félruházza azzal az intézkedésével, hogy e szervezetek a benne érdekeltek egymás közötti jogviszonyára kötelező rendelkezéseket állapíthatnak meg. A 31. § (2) bekezdése szerint alakuló szervezeteket joggal ncvezhetnők mezőgazdasági rendi szervezeteknek. Bár a Javaslat nyitvahagyja ezt a kérdést, úgy véljük, hogy ilyen rendi szervezetek önkéntes alakulása sincs kizárva és az önként alakuló ilyen szervezeteket szintén felruházhatja a minisztérium a fentebb említett jogkörrel. A 33. §. a mezőgazdasági termelői társulások számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy a minisztériumtól megbízást kapjanak mezőgazdasági termények, termékek, cikkek, állatok és állati termékek kizárólagos forgalombahozatalára. E kedvezményt a Javaslat ahhoz a feltételhez köti, hogy a társulás a termelők jelentékeny részét magában foglalja. Végeredményben tehát a Javaslat a szervezkedés célját tekintve különbséget tesz egyfelől mezőgazdasági termelői társu-