Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Élettér és magyar gazdasági jog

82 egyezményekre van szüksége, hanem a mostani önző gondolkodásnak kell gyökeresen megváltoznia.8 A most felsorolt példákból kitűnik, hogy gazdasági jogunk korszerű fejlesztésével iparkodtunk mindig vállalni az európai sorsközösségben reánk váró feladatokat. Multunk biztosítéka annak, hogy ettől az új gazdasági rendben sem fogunk elzárkózni. Minthogy gazdasági jogunk megalkotásánál sohasem mellőztük a magasabb szempontokat, törvényeink túlnyomó része a nagy életterek megvalósulása esetén sem szorul megváltoztatásra. Gazdasági vonatkozásukban is belügyek, sajátos viszonyainkhoz igazodok, amelyek a nemzetközi gazdasági joggal ellentétbe nem fognak kerülni. Ennélfogva pl. a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. t.-c.-et és kiegészítéseit, a részletügyletre vonatkozó 1883 : XXXI. és 1939 : XII. t.-c.-eket, a csomagokban árult cikkek mennyiségtartalmának helyes megjelölését szabályozó 1893 : XXXIV. vagy a kereskedelmi üzlet átruházásával kapcsolatos kérdéseket rendező 1908 : LVII. t.-c.-eket stb. ezután is lnzárólag magyar gazdasági szempontokból fogjuk megváltoztatni vagy kiegészíteni. Ami a nemzetközi egyezményeket illeti, azok módosítása önként érthet őleg a jövőben szintén csak az azokban megszabott módon történhetik. Ezekhez a jogegységesítés érdekében természetesen az élettér valamennyi államának csatlakoznia kell. Kívánatos, hogy az ú. n. fenntartások száma, amelyekben valamely állam az Egyezmény egyes pontjaitól való eltérés lehetőségét biztosítja magának, csökkenjen, sőt ha ennek komoly akadálya nincs, minden fenntartás megszűnjék. Lesz ellenben nem egy olyan törvényünk, amely az európai életterén belül más államokkal szorosabbá váló gazdasági együttműködés folytán módosulást kénytelen szenvedni. Az új rend irányelveinek kialakulása előtt időelőtti volna felsorolni azokat a gazdasági jogi vonatkozású magyar törvényeket, amelyeknél ilyen változás szüksége fennforog. Csak példakép említjük meg, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. t.-c. indokolása kiemeli, hogy ,,tisztességtelen versenyről egyedül ott lehet szó, ahol . . . szabad verseny van". A tervszerűen irányított kötött gazdasági rendszerben a most említett feltétel mellett az a hat eset, amelyeket a törvény „az üzleti tisztesség szabta korlátoknak egyes fontosabb áthágásai''-ként sorol fel az ott körülírt tényálladéki elemek kapcsán továbbra is büntetendő cselekmények maradnak tehát, de mivel az élettér keretén belüli összgazdaság az állam zárt egységű termelési tevékenységével nem mindenben lesz azonos, további olyan tényálladék felvétele is szükségessé fog válni, amely a nagyterület gazdaságának jogi védelmét célozza. Az utóbbi értelemben vett gazdasági jog keretéből t. i. a jognak a gazdasághoz való 8 Mises (L.) : La erise de la division internationale du travail. 301. o. La erise mondiale c. művében.