Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Élettér és magyar gazdasági jog

vonatkozásából egyetlen eset sem maradhat ki, ba a gazdasággal bármi módon összefüggő jogterület egészét oda utaljuk. Ennek a tisztultabb felfogásnak fokozatos érvényesülésére tanulságos az 1921 : III. t.-c. 7. §-a, amely az első világháború után közvetlenül még csak az állam ,.hitelét" sértő valótlan tény állítását vagy terjesztését nyilvánította vétségnek. Ezt a szűk keretet azonban az 1939 : II. t.-c. 232. §-a már erősen kitágítja, midőn a kormányt arra utasítja, hogy tegye közzé azoknak a rendeleteknek jegyzékét, melyeket az ,,ország gazdasági érdekeinek megóvása végett" hatályban tart. Ezzel lehetővé tette magasabb szempontoknak figyelembevételét is, mert adott esetben a bírói döntés feladata a „gazdasági érdek" határainak megvonása. Ennek a rendelkezésnek súlyát még növeli az említett törvényszakasznak az a további kijelentése, hogy az ország gazdasági érdekei egy tekintet alá esnek a hadviselés érdekeivel, tehát az ezeknek megsértésével járó súlyos következményeket a gazdasági érdekek megsértése is maga után vonja.9 Ugyanez áll a helyszűke miatt itt fel nem sorolható számos más törvényünkre is (pl. az állatforgalmi szavatosságot szabályozó 1923 : X., a gazdasági versenyre vonatkozó megállapodásokról rendelkező 1931 : XX., a hitelsértésről szóló 1932 : IX. t.-c. stb.), iimelyeknél az új gazdasági rend alapelvei nem lesznek mellőzhetők, mert ezeknek mindig az ú. n. „nemzetközi lelkiismeret"-ben (conscience internationale) kell gyökerezniük, amelyekről a genfi „Institut Universitaire De Hautes Études Internationales" fennállásának 10. évfordulója alkalmából a világgazdasági válság okairól kiadott tanulmány írói egyhangúlag azt állapítják meg, hogy ÍI gazdasági jog alkalmazásánál a legfontosabb szerepet tölti be. Mert nem lehet szó haladásról akkor, ha valamelyik nemzet saját érdekei mellett nincs tekintettel a többinek jogos kívánalmaira is. Ha tehát az egyén csak akkor jár el helyesen, ha lelkiismeretére hallgat, államok együttműködése sem képzelhető el a „conscience internationale" — a közösségi gondolat — uralomra jutása nélkül.10 Bozóky Géza 9 Lásd bővebben Tury Sándor Kornél: Gazdasági szemlélet ós büntetőjog. Budapest, 1941. igen alapos munkájának 17. s köv. oldalait. 19 Asquini a jogász „történeti és politikai lelkiismereté"-nek (Coscienza storica e politica) nevezi. Lásd II diritto commorciale italiano nel secolo decorso, 1839— 1939. (Rivista del diritto commerciale. 1939. szept.-okt. füz.)