Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

621 matlan időben bírói árverés útján való megszüntetésére sem. (C. V. 2568— 1941.) Bérbeadó szavatossága. -—• (192.) A bérbeadó szavatossággal tartozik, ha a bérbeadott dolognak valamely kikötött tulajdonsága hiányzik, vagy ha a dolognak az átengedéskor oly hibája van, vagy utóbb áll elő, amely hiány a dolgot szerződésszerű célra használhatatlanná teszik, vagy használhatóságát számbavehetően csökkenti. Ingatlan bérletek esetében a kikötött térfogat kikötött tulajdonságnak számít. A perbeli haszonbérleti szerződés szerint a felperes által haszonbérelt ingatlan egy tagban levő tanyásbirtok volt, haszonbére pedig átalányösszegben évi 3400 korona, majd 250, illetve 200 q rozs. A kicövekelt birtokhatárokat a felperesek nem vitásan jól ismerték. Ezekből az adatokból kétségtelen egyrészt, hogy a haszonbérelt ingatlannak a szerződésben megjelölt térmértéke nem volt kikötött tulajdonság, másrészt hogy a kikötött haszonbér összegét nem az ingatlan holdankénti területére tekintettel határozták meg a szerződő felek. Ezek szerint a szerződésben megjelölt területtől eltérés nem lévén szavatossági hiány, a felperesek nem igényelhetnek az általuk 26 éven át jogfenntartás nélkül fizetett haszonbér összegéből utólag visszatérítést azon az alapon, hogy a szerződésekben a haszonbérelt tanyabirtok térmértéke nagyobb hold számban van feltüntetve, mint amekkora a valóságban. Egyékbént sem az alperesek, sem jogelődjük nem jártak el a felperesekkel szemben rosszhiszeműen azzal a tónyükkel, hogy a haszonbérleti szerződésben a felperes által is jól ismert cövekkel körülhatárolt egy tagban levő tanyásbirtok területét helytelen térmértékben jelölték meg, mert ezzel a haszonbérlő felperesre nagyobb kötelezettséget nem hárítottak, magukra pedig több jogot nem érvényesítettek. (C. VI. 1843/1941.) Gazdasági lehetetlenülés. — (193.) Gazdasági lehetetlenülés címén az ügylet csak akkor támadható meg, ha a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban oly mélyreható és a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó változás állott be, amellyel a felek előre számot nem vethettek, és amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak gazdasági egyensúlya felborult. (C. VI. 2953/1941.) Beszámítás. — (194.) Helyes a fellebbezési bíróság döntése a beszámítási kifogás címén érvényesített perújítási ok visszautasítása kérdésében. Anyagi jogszabály, hogy a jogerősen megítélt követelésbe csak jogerősen megítélt vagy olyan ellenkövetelést lehet beszámítani, amelyre nézve a beszámíthatóság előfeltételei az ítélethozatalt megelőző perbeli tárgyalás befejezése után állottak be. A felperesek követelése az alapperben jogerősen meg van ítélve. Az alperesek ellenkövetelése azonban nincs jogerősen megítélve. Amennyiben pedig az ellenkövetelés későbben keletkezése címén az anyagi jog nézőpontjából beszámítható lenne, a perben perjogi akadálya van ennek és pedig az, hogy az újított perben csak oly tény hozható fel, amely már az alapperben is létezett és abban kedvezőbb ítélet hozatalát eredményezhette volna. A későbben keletkezett beszámítás tényalapja pedig természetszerűen nem is volt érvényesíthető az alapperben, tehát kedvező döntés előidézésére alkalmas nem is lehetett. (C. VI. 2444/1941.) Gyámhatóság felelőssége. — (195.) Felperes annak folytán előállott kárának megtérítését követeli, hogy kiskorúságában készpénzvagyona az