Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás
613 említett területgyarapodások folytán a fogyasztók körének bővülése a szükségletek jelentős növekedését, a háború elhúzódása és kiterjedése pedig számos anyag (vörösréz, ón, pamut, kaucsuk, juta, nyersbőr, olajosmagvak stb.) beszerzését nehezíti meg. Ezekkel az anyagokkal fokozott takarékossággal kell gazdálkodni, a hiányokat lehetőleg belföldön termelt anyagokkal, esetleg pót- vagy műanyagokkal helyettesíteni. A ruházati cikkeknél, a bőrtalpú lábbelik egységesítéséhez hasonlóan, a cikkek standardizálása valósítható meg, hulladékok intézményes gyűjtése és felhasználása pedig valamennyi iparágnál megszervezendő. Mindaddig azonban, amíg a tengerentúli nyersanyagok beszerzése ismét lehetővé nem válik, a leggazdaságosabb ipari anyaggazdálkodás mellett is egyes nyersanyagoknál az utánpótlás elmaradása folytán a készletek csökkenésére lehet számítani. Ennek folytán a készáru forgalmánál és fogyasztásánál oly további korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, amelyek hivatottak a meglévő készáru készletek tervszerű elosztásával, a rejtett készletek felkutatásával és a fogyasztás megfelelő korlátozásával kiegészíteni a meglévő intézkedéseket, miáltal a meglévő készletek mellett hosszabb időre biztosítani lehet az indokolt szükségletek kielégítését. dr. Schmidt Zoltán „Beszerzési szerződések és árszabályozás." A „Gazdasági Jog" ezévi februári számában Glacz Ottmár néhány megjegyzéssel kísérte a beszerzési szerződésekkel foglalkozó, a folyóirat januári számában megjelent kisebb tanulmányomat. Hozzászólását az alábbiakkal legyen szabad kiegészítenem:* Véleménye szerint az árubeszerzési és nyersanyagbeszerzési szerződéseket csak gazdasági szempontból indokolt a kereskedelmi szerződések különleges csoportjának tekinteni, jogi szempontból nézve a kereskedelmi életben egyébként ismeretes adásvételi kötlevelekkel állunk szemben s ugyanez a helyzet, ha az ügyeit az árszabályozás kérdésével hozzák összefüggésbe. A folytonosan változó, hullámzó, egyéni akaratelhatározásoktól függő, állandóan fejlődő gazdasági élet mindig újabb és újabb kérdéseket vet felszínre, amelyeknek az összesség érdekében való szabályozása a jogász feladata. Először merül fel tehát a kérdés, amelynek később következik be a megoldása és éppen a megoldás érdekében vetettem fel bizonyos kérdéseket. Ami gazdasági szempontból indokolt, annak — ha pillanatnyilag és de lege lata nincs is meg az összhang a gazdasági és jogi szempont között — de lege ferenda jogi szempontból is feltétlenül indokoltnak kell lennie. („A rohanó gazdasági életi szükségletei messze túlnőtték a Kt. kereteit és az érvényben lévő jogszabályok nagyrészét évtizedek óta * A szerző e reflexiókat még Glacz Ottmár hozzászólásának megjelenésekor küldte be, az anyag torlódása miatt azonban csak most került sor a közlésié. A kérdés, amely körül vita folyik, ma is aktuális.