Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

614 feszegetik." Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata, 1928.) Ugyancsak Kuncz Ödön mondja most hivatkozott müvében: „A kereskedelmi forgalomban a vételnek különleges fajaként alakult ki az ú. n. beszerzési szerződés." De nem is a különleges csoport vagy nem különleges csoport kihangsúlyozásán múlik a kérdés, hanem magán a jogszabályozáson és jelen esetben az árszabályozáson. Éppen az árszabályozás szempontjából van lényeges különbség a készáru és a nyersanyag között és ezen keresztül a készárura és a nyersanyagra vonatkozó beszerzési szerződés között. Az árkormánybiztos szabályozó tevékenysége során különféle felárakat állapított és állapít meg készárukra és nyersanyagokra és a nyersanyagfelár tekintetében igen sokszor csak a változatlan feldolgozás mellett történő továbbadás esetében lehet a felárakat áthárítani, feldolgozás esetében már nem. A hozzászóló véleménye szerint a kötések kétféle kategorizálása elvileg helyes lehet, ugyan, de további eshetőségek nem igen adódhatnak elő. Ebben a tekintetben nem tudok mást- mondani, mint azt, hogy én a gyakorlati életet vettem szemügyre és ott éppen a kifogásolt kizárólagossági esetttel is gyakran találkoztam; sőt nemcsak az általam felhozott csoportok, hanem még számos kombináció ismeretes. — Továbbmenve a hozzászóló nem tud olyan jogi helyzetet rekonstruálni, amely az eladót a vevő szükségletének kielégítésére kötelezné és szerinte árufelhalmozásról sem lehet szó csak azért, mert az eladó X. vevőt nem látja el, de Y. és Z. vevőket zavartalanul kiszolgálja. De lege lata igaza van hozzászólónak, azonban én megoldásra váró kérdéseket vetettem fel! „Mindez egyben, az ügyletkötések szempontjából messzemenő korlátozásokkal jár: egyes cikkekre eladási tilalom, másokra eladási kényszer lép életbe, sor kerül a forgalombahozók körének kiválasztására, a fogyasztásnak különféle eszközökkel való korlátozására atb. így a gazdasági forgalom széles területén a felek szabad akaratelhatározásán alapuló ügyleti szabadságnak olyan korlátozásai jönnek létre, melyek az itt egyébként érvényesülő magánjogi szabályanyagot, annak fontos elemeiben, a közigazgatási jogi szabályozás területére vezetik át s annak részesévé teszik" állapítja meg a volt árkormánybiztos „Az árszabályozás elvi alapjai" c, a „Gazdasági Jog" márciusi számában megjelent tanulmányában. Támaszkodhatik-e valaki ezek után a megmerevedett jogi szabályokra? Rámutat a hozzászóló arra is, hogy a tavalyi forgalmi adóemelés következtében a vevő a forgalmi adó százalékos emelésének megfelelő összeggel hátrányosabb helyzetbe kerül. Ez a kérdés véleményem szerint nem tartozik ebbe a tárgykörbe, de egyébként is a forgalmi adót az eladó is lerója, úgyhogy azzal ő sem gazdagodik. A hozzászóló véleménye szerint továbbá minden cikk ára az árkormánybiztos hozzájárulásával felemelhető. Ezt a felfogást a tárgyalt anyag szempontjából nem osztom. Pusztán azért, mert