Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A háborús ipari anyaggazdálkodás szabályozásának áttekintése

606 végrehajtási jelzálogjog esetén annak telekkönyvi bekebelezése; ettől a kezdő időponttól fogva a szóbanlévő eljárás a foganatosítás lehetőségének végső időpontjáig bármikor helyet foglalhat. A foganatosítás végső időpontja pedig a végrehajtási jog, vagy végrehajtási jelzálogjog kitörlésének telekkönyvi bekebelezése, az alkotórészeknek, tartozásoknak és terményeknek a rendes gazdálkodás szabályai szerint való elválása (Jt. 27. § 1. bek.), a Jt. 27. § 2. bekezdésének esetében azoknak elválasztása, elidegenítése és elszállítása, illetve az egyévi határidő letelte. Nem foganatosítható továbbá ez az összeírás stb. a dolog természete szerint hatályosan, ha a jelzálogos ingatlan árverésen már eladatott (R. 9. § 2. bek. 1. mondat), úgyszintén a R. 9. § 2. bek. értemiében akkor sem, ha a jelzálogos ingatlan haszonvételére zárlatot vezetnek; utóbbi esetben a R. nyilván azért nem engedi már az összeírás és becslés foganatosítását, mert felfogása szerint a szóba jöhető dolgok a Vht. 208—213. §-ai, illetve a R. 30—34. §-aira való figyelemmel amúgyis zárgondnoki kezelés alá, s ezzel a jelzálogos hitelezők kielégítésére szolgáló tömegbe kerülnek — bár ez, nézetünk szerint, az elváló alkatrészekre és tartozékokra nem áll feltétlenül. Rangsort ez az összeírás és becslés nem ad: a R. 9. § 2. bek. utolsó előtti mondata szerint az a végrehajtási jogot nyert összes hitelezők javára szolgál; az összeírt tárgyak értéknövelő hatása csak árverés .esetén válik észlelhetővé és az a többlet, amelyet ezek a tárgyak képviselnek, az árverési vételárhoz számít hozzá, így annak felosztására vonatkozó szabályok szerint, tehát a telekkönyvi rangsor alapján, kerül felosztásra. Különleges intézkedése a R. 9. §-ának az, hogy az összeírást és becslést nem a járásbíróság, hanem a telekkönyvi hatóság foganatosítja s erre a célra kiküldöttet is rendel. A R. 9. § 2. bekezdése szerinti eljárást nézetünk szerint igénybe veheti az a jelzálogos hitelező is, aki az ingatlannak csak valamely társtudajdonost megillető hányadára nyert jelzálogjogot; miután ingatlanok eszmei hányadán jelzálogjog alapítható s ez a hányad elárverezhető, s miután ingóságok eszmei hányada is lefoglalható (lásd: Sárffy: A végrehajtási eljárás jogszabályainak magyarázata. Bp. 1938. 145. old.) és árverésileg értékesíthető, nincs akadálya annak, hogy az összeírás és becslés a termékeknek, alkotórészeknek és tartozékoknak is csupán eszmei hányadára terjedjen ki. Dr. Mennyey Géza A háborús ipari anyaqqazdálkodás szabályozásának áttekintése. Az 1938 márciusi győri beszédben bejelentett milliárdos terv megvalósítása, ennek keretében honvédségünk korszerű felszerelése, a Felvidék egy részének és Kárpátaljának az anyaországhoz való visszatérése a magyar gazdasági életet oly feladatok elé állította,