Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 10. szám - A háborús ipari anyaggazdálkodás szabályozásának áttekintése
607 -amelyeknek megoldása csak megfelelő jogi szabályozások mellett volt biztosítható. A megoldandó feladatok sokoldalúsága, valamint az intézkedések gyorsaságának biztosítása az egyes kérdéseknek közvetlen törvények útján való szabályozását nem tette lehetővé, ezért. a törvényhozás oly kerettörvényeket alkotott, amelyek felhatalmazták a m. kir. minisztériumot a szükséges intézkedések rendeleti úton való szabályozására. Így a törvényhozás a m. kir. minisztériumnak az 1931. XXVI. tc.-ben a gazdasági és hitelélet, rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítását célzó rendeletek kibocsátására vonatkozó felhatalmazását az 1938. XV. tc.-kel a termelés folytonosságát biztosító rendeletek kibocsátására is kiterjesztette és megalkotta a honvédelemről szóló 1939. II. tc.-et, E három kerettörvény alapján bocsátotta ki, illetőleg bocsátja ki a m. kir. minisztérium és az illetékes miniszterek mindazokat a rendelkezéseket, amelyek hivatottak a katonai és polgári szükségletek minél teljesebb kielégítését biztosítani. A háborús ipari anyaggazdálkodás rendeleti úton történő szabályozása terén az első lépés Magyarországon egyes anyagkészleteknek a m. kir. minisztérium által 1939 januárban elrendelt (990/1939. M. E.) bejelentése volt. A bejelentés célja a belföldön tároló készletek számszerű felvétele és annak megállapítása volt, hogy a beruházási programm megvalósításához a meglévő készletek és a megnagyobbodott ország polgári szükségletei mellett a belföldi termelés és behozatal milyen irányú és mérvű fokozása kívánatos, illetőleg milyen készletgazdálkodási és fogyasztáskorlátozási intézkedések szükségesek. A bejelentési alaprendelet kb. 800 cikk bejelentését tette kötelezővé. A rendelethez csatolt cikklistát későbbi rendeletek négy ízben módosították. Ezidőszerint a legutóbb 1941 januárban a 2.000/1941. Ip. M. sz. rendelettel módosított anyagkészlet jegyzék van hatályban és e szerint kb. 560 cikkre nézve áll fenn a bejelentési kötelezettség. A bejelentendő cikkek között elsőrendű fontosságú ipari nyersanyagok és félkészáruk (vas-, fém-, vegyi-, bőr-, gumi-, fa-, papiros-, textil- és építőipari anyagok) szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok, továbbá egyes, a honvédség felszerelésével kapcsolatban jelentős gumi- és textilipari készáruk, valamint gyógyszerek szerepelnek. A bejelentéseket eleinte egyes cikkekre nézve negyedévenként, másokrn nézve havonként, 1939 augusztus óta azonban valamennyi cikkre havonként kell a m. kir. Kereskedelmi Hivatalnál megtenni. A bejelentési alaprendeleten kívül számos újabb rendelet intézkedett egyes cikkek bejelentéséről. E bejelentéseket — függetlenül a Kereskedelmi Hivatalhoz intézett, az illető cikkre vonatkozó esetleges bejelentésektől — általában közvetlenül az illetékes anyaggazdálkodási szakbizottsághoz kell .megtenni. A bejelentések vagy egyszeriek (vasszerkezetek, nikkel használati tárgyak stb.), vagy folyamatosak, ez esetben a termelés befejezésekor (nyersfaggyú, tűzifa, szerfa, faszén stb.), félhavonként (gyapjú), havonként (mosószappan, bőrhulladék, gumiabroncs és tömlő, pamut, mürost, pamuthulladék,